Az esélyegyenlőségi hálózat létrehozását és a krízisközpontok felállítását még 2003 nyarán indította el az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal (EKH) a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program keretében. Az év őszétől tizennyolc iroda nyílt meg, amelyeknek fő tevékenysége az információszolgáltatás, a jogsegélyszolgálat, az állampolgári önszerveződések segítése, az uniós pályázati segítségnyújtás és az EU-pályázati referensek képzése volt. Tavaly év végén két újabb irodát nyitott az EKH jogutóda, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM).
A megyei önkormányzatokkal, illetve megyei jogú városokkal, városi önkormányzatokkal együttműködve létrejött házak célja és feladata is egyben a minisztérium esélyegyenlőségi politikájának, esélyteremtő programjainak támogatása, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadását elősegítő integrációs szakpolitikák közvetítése lett volna, de múlt év októberében több megyében működési zavarokról számoltak be az Esélyek Háza vezetői az MTI-nek.
Somogy megyében nem kaptak pénzt sem a működéshez, sem a tervezett programjaikhoz, amelyeket a kormány és a szaktárca megjelölt, a Baranya Megyei Önkormányzat pedig felmondta a dolgozókkal kötött szerződést, míg a Tolna Megyei Közgyűlés múlt év július elsejével az Esélyek Háza tevékenységet törölte, vezetőjének közalkalmazotti jogviszonyát pedig idén január 31-ével megszüntette, de működési panaszról számoltak be a pécsi, miskolci házak vezetői is.
Az MTI kérdésére Lamperth Mónika miniszter csütörtökön azt mondta: "a program jó irányba indult el, de még korai lenne értékelni működését", de azt elismerte, hogy nem azonos színvonalon működnek az irodák. Elmondta azt is, hogy tavaly 250, míg idén 390 millió forintos támogatást biztosítanak a hálózat működtetésére.
A kisebbségi ombudsmani hivatal és az SZMM által csütörtökön aláírt megállapodás értelmében az Esélyek Házán keresztül a kistelepüléseken élő, kisebbségi közösségekhez tartozók sérelmeikkel közvetlenül fordulhatnak a kisebbségi biztoshoz.
Kállai Ernő az aláírást megelőző sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: eddig is megvolt a lehetőség, hogy jogsérelmek esetén az állampolgárok az ombudsmanhoz forduljanak, de most egy intézményesített, "forródrótos" kapcsolat jön létre.
Az irodákban dolgozó panaszfelvevők döntése lesz, hogy melyik hatósághoz irányítják majd az ügyfeleket, ők döntik el, hogy az adott eset ombudsmani hatáskört, jogsegélyt igényel-e, vagy esetleg az ügyet az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz irányítják - fűzte hozzá.