"A két vezető arra vállalt kötelezettséget, hogy három éven keresztül évente egy-egy millió euróval segíti a virtuális közös kutatóhálózatok megszervezését, illetve a pályázatok révén a közös munkát. Az együttműködést maximum két éven belül értékelik és a legjobban működő kutatóhálózat számára az indulónál lényegesen nagyobb többletforrást biztosítanak" - közölte az MTI-vel Pártos Ferenc, az NKTH elnöke.
Három területet jelöltek ki, ahol ezeket a virtuális kutatóintézeteket elindítják: a biomedicinát, a zöldenergiát és az űrkutatást, amelyeknek kutatását a keret feléből, évi 500-500 ezer euróból finanszírozzák.
E témakörökön belül, például a csontvelőkutatásban, a katalizátorok fejlesztésében, illetve az űrkutatásban az elektronikai és optikai fejlesztésben sikeres pályázók működnek együtt. Hamarosan magyar küldöttség indul Indiába, hogy feltárja, a kijelölt három nagyobb területen belül mely intézetek milyen kutatási területen, és ezen belül mely kutatók kezdhetik el a közös munkát.
A kezdeményezés célja, hogy olyan hálózatokat hozzanak létre, melyekben egymás eredményeit felhasználva dolgoznak a kutatók, és rendszeresen látogatják egymás kutatóintézeteit. Az új tudományos hálózattal virtuális intézmények jönnek létre, amelyek szervesen illeszkednek mindkét ország kutatóhálózatába, a kiválasztott témákról a hazai zsűrik döntenek.
A megállapodás szerint a keretösszeg másik felét pályázatokon keresztül ítéli oda a két állam arra, hogy olyan tudományos programokat támogasson, amelyekben szorosan együttműködnek a két ország kutatói.
"Minden állam a saját kutatóhálózatában valósítja meg a fejlesztéseket, majd két év elteltével szakemberek vizsgálják felül a három kutatóhálózat eredményességét. Ez alapján születhet döntés arról, hogy melyik kutatóhálózat támogatására érdemes a későbbiekben nagyobb támogatási forrást elkülöníteni" - vázolta Pártos Ferenc.
"Kutatási együttműködési szerződést kötöttünk Kínával és Szingapúrral és tervbe vettük a szerződést Oroszországgal is." - tette hozzá az NKTH elnöke.
