Műtétlenkedés és féllábú reform
Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) honlapján közzétett egy összesítést arról, hogy melyik kórházban mennyit kell várakozniuk a betegeknek egy-egy műtétre. Rosszabb a helyzet nálunk mint a nyugati országokban? Mely kórházakba nem érdemes jelentkezni,
2008. január 24. csütörtök 07:34 - Constantinovits Milán
Paragrafusok a boncasztalonA 2006 végén elfogadott egészségügyi törvény értelmében minden kórháznak nyilvánosságra kell hoznia saját várólistáit, vagyis azokat a sorrendeket, amely alapján az azonos beavatkozásra váró betegek műtéthez juthatnak. Ezek a listák tartalmazzák a pácienseket jelölő kódszámok szerint az előjegyzésbe vétel idejét és a várható műtét dátumát, így a betegek a kórház weblapja segítségével nyomon tudják követni a lista alakulását. Amennyiben változás van a listában, például az egyik betegnek romlik az állapota és előrébb kerül, bárki kérhetne tájékoztatást arról, hogy miért előzték meg.
Horváth Ágnesék azt várják az új rendelkezéstől, hogy átláthatóbbá válik majd, ki mikor kerül sorra, és így nem lehet hálapénzzel elsőbbséget vásárolni. Január elseje óta a törvény azt is előírja, hogy a kórházaknak fel kell tenniük az internetre a várólistákat, bár egyelőre nincs szankciója a mulasztásnak. Ezt ki is használja az intézmények egy része, hiszen a mai állapot szerint az EFB nyilvántartásában szereplő kórházak több mint a fele nem jeleníti meg a világhálón a várólistáit.
Ahol nyista a listaPéldául a szentesi Dr. Bugyi István Kórház, vagy Mohács Város Kórházának kezeltjei nem juthatnak hozzá elektronikus úton előjegyzésükhöz, de az EbF által a nyilvánosságra hozatali követelménynek eleget tevő intézmények között is akad olyan, ahol egyszerűen nem működik a szolgáltatás. Ilyen a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézet, ahol a CT vizsgálatokra másfél hónapot várni kényszerülő betegek nem tekinthetik meg listájukat, de a szürkehályog-eltávolításra jelentkezők is csak az országos összesítésből sejthetik, hogy három hónap elteltével kerül sor rájuk.
Mi az oka a törvény féloldalas teljesítésének? Ahogy azt Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta, még a nagyobb kórházaknak is komoly gondot jelent honlapjukat naponta frissíteni, a kis intézményeknél pedig erre ennél is kevésbé van kapacitás. Holchacker Péter, az Egészségbiztosítási Felügyelet alelnöke hozzátette, hogy bár a jogi szankciók csak februárra lesznek meg (ekkora dolgozzák ki a pénzbüntetés mértékét az önhibájából vagy azon kívül mulasztó kórházak részére), az ÁNTSZ a soron következő ellenőrzésen már vizsgálni fogja a listák publikáltságát is.
Miért jó mindez?Az EfB szerdán hozta nyilvánosságra a kórházakra, és legfontosabb műtétekre lebontott várakozási összesítését, amely felemás képet vázol a hazai egészségügyről. S hogy miért volt szükség az országos adatbázis elkészítésére? Ennek egyik okát Kovácsy Zsombor, az EfB elnöke így fogalmazta meg: „
Nagy problémát jelent az is, hogy eddig fogalmunk sem volt, milyen hosszúak a várólisták. Nem tudtuk őket összehasonlítani. Egy beteg sorban állt, azt sem tudta, hogy kik vannak előtte, azt sem tudta, hogy mikor kerül sorra, és azt sem tudta, hogy a szomszéd kórházban mikor kerülne sorra.”
A másik fontos törekvés, ami miatt a várólisták nyilvánosságra hozatalát törvénybe iktatták, a paraszolvencia eltörlésének szándéka. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis, ha nyilvánosak a listák, akkor a beteg tudta nélkül nem történhet módosítás a sorrenden, illetve minden változás publikus, a hátrébb rangsorolt páciens indoklást kérhet az orvostól. Az átláthatóbb rendszerben Ofner Péter, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója szerint: „
Semmi sem indokolja, hogy egy orvos a saját várólistáját úgy kezelje, hogy azok a betegek márpedig rám várnak, és nem is baj, ha arról a listáról elveszítjük a beteget, mert orvosi-etikai kötelessége lenne átirányítani a beteget egy olyan intézetbe, ahol tudja, a várólista rövidebb.”