Boross Péter kijelentette: finanszírozás nélkül maradt a bizottság, így "a nemzeti értéket képező sírok düledeznek, rossz állapotban vannak, amelyek lehangoló látványt nyújtanak." Véleménye szerint 100-150 millió forint kellene ahhoz, hogy "rendezettebb állapotú temetőink legyenek".
Másik problémaként a Kerepesi úti temető helyzetét említette, amely állami tulajdonban, de a Fővárosi Temetkezési Intézet kezelésében van. Felhívása szerint "legyen világos, hogy mi a temető kötelessége, mi a tulajdonos kötelessége", amit a két fél közötti szerződéssel lehetne pontosan meghatározni.
Utalt rá, hogy ennek rendezése hat éve várat magára, pedig "a temető állapota nem olyan, amilyennek lennie kellene". Meglátása szerint a műemléki szempontból védett sírokat ápolni, a fontosabbakat kis táblákkal jelölni kellene.
Szili Katalin ígéretet tett arra, hogy az új állami vagyonkezelő szervezet igazgatóját írásban kéri majd, hogy tegyen a Kerepesi úti temető helyzetének átláthatóvá tételéért. Erre a megkeresésre 30 napon belül választ vár - tette hozzá. A bizottság "nagyságrenddel kisebb" finanszírozása kapcsán kilátásba helyezte, hogy felveszi a kapcsolatot az oktatási és kulturális miniszterrel, mert "12 millió forint tényleg kevés" a bizottság terveinek megvalósítására. Ezzel összefüggésben felvetette, hogy a helyi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel is fel kellene vennie a bizottságnak a kapcsolatot.
A Parlament elnöke felvetette egy később kitűzendő, országos kegyeleti nap lehetőségét, amely előtérbe állíthatná az ország nemzeti kegyeleti emlékhelyeit. Ezenkívül felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-medencei parlamenti képviselők fórumának oktatási és kulturális albizottsága foglalkozzon a határon túli - így például a házsongárdi - temetők sorsával, rendbetételével.
Szili Katalin egyúttal meghívta a bizottság tagjait az elnöksége alatt álló székesfehérvári Nemzeti Emlékhely kuratóriumának ülésére, ahol bemutatják majd műemlékvédő eredményeiket.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság célja honlapjuk szerint "a kegyeleti kultúra és a nemzeti emlékezet ápolása". Az 1999-es temetkezési törvényben megfogalmazott hármas feladatkörön, a Nemzeti Sírkerttel és a nemzeti gyásszal kapcsolatos feladatokon, valamint a megemlékezések módszertanának és gyakorlatának kialakításán túl a "kegyeleti gondolkodás" befolyásolását is magában foglalja a bizottság tevékenysége.
A bizottság többek között a múlt egy-egy kiemelkedő személyéhez vagy eseményéhez kötődő nevezetes évfordulókról is megemlékezik, kegyeleti konferenciákat szervez, továbbá a jeles síremlékeket temetkezéstörténeti és képzőművészeti szempontból bemutató kiadványsorozatot jelentet meg.
