Az alvás alatti légzési rendellenességek közé sorolják az apnoét, amikor hirtelen kimarad a légzés, majd kis szünet múlva újraindul. A jelenség az éj folyamán többször megismétlődik. Ezeknél a személyeknél kimutatható részleges apnoé is, amikor a légzés csökken, ám nem áll le teljesen. A tünetegyüttesben szerepel a horkolás, valamint a nappali aluszékonyság, amelyet a nem elégséges éjszakai alvás magyaráz.
A szakemberek szerint az apnoé okolható számos betegség, így a magas vérnyomás kialakulásáért. Az alvás alatti légzéskimaradás kockázati tényezőt jelent más szív- és érrendszeri betegség szempontjából is. Eddig azonban kevésbé volt nyilvánvaló a kapcsolat az apnoé és az időskori szellemi hanyatlás között.
A University of California San Francisco kutatói 448 idős hölgyet vontak be a vizsgálatba. A kísérleti csoport átlagéletkora 83 év volt.
A résztvevőket alváslaboratóriumban vizsgálták, hogy kiderítsék, előfordulnak-e éjszakánként légzési zavaraik. A vizsgálat alanyaival elvégeztették a szabványos memóriateszteket, vizsgálták tanulási képességeiket, s azt, hogy mennyire képesek összpontosítani.
Mint kiderült, az alvás alatti légzési rendellenességben szenvedő hölgyeket jobban veszélyezteti a szellemi hanyatlás, a súlyos apnoéban szenvedőknél pedig háromszor magasabb ennek a kockázata. Mi több, a légzéskimaradás és a szellemi hanyatlás között különösen erős volt az összefüggés olyan nők esetében, akik hordozták az Alzheimer-kórra hajlamosító APOE e-4-es gént.
A kutatás nem bizonyítja az alvás alatti légzészavarok és a szellemi hanyatlás közötti egyenes összefüggést. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy az apnoé áll a dolgok háttérében, hiszen a légzéskimaradás következtében fellépő oxigénhiány károsíthatja az agysejteket.
Ráadásul a nők, akik genetikailag inkább ki vannak téve a demencia veszélyének, védtelenebbek ezzel a károsító tényezővel szemben.
A tudósok szerint további kutatások szükségesek, amelyek hosszabb távon kísérnék figyelemmel az időskorúakat, kiderítendő, hogy a légzészavarok előrevetítik-e a szellemi hanyatlás bekövetkeztét. Amennyiben ez bebizonyosodik, az alvászavarok orvoslása révén megelőzhető, vagy legalábbis csökkenthető a mentális károsodás mértéke.
Bárhogy legyen is, a kutatók szerint az időskorúak csak nyerhetnek, ha kezelik az apnoét. Ezáltal ugyanis kevésbé lesznek aluszékonyak napközben, vagyis javul az életminőségük.
