Első hallásra riasztó a tény: a macskák csaknem egyharmada testében hordozza az AIDS-vírusát. Szerencsére nem az egyelőre gyógyíthatatlan humán betegséget előidéző vírust, hanem egy, a retrovírusok közé sorolt fajt, amelynek nevét FIV-nek (feline immundeficiency virus )rövidítik. Ez a - humán AIDS-vírussal rokon, de azzal nem azonos - kórokozó azért tud ily mértékben jelen lenni, mert a fertőzött vérrel és nyállal terjed, leginkább az állatok verekedése közben, harapása folytán. Így a tüzelő nőstényekért való egymással vérre menő csatákat vívó,szabadon élő, vagy a lakásból rendszeresen kijáró kandúrok a leginkább veszélyeztetettek. Kóborlási és verekedési hajlamukat azonban nagymértékben csökkenthetjük az ivartalanítással.
A FIV retrovírus a szakirodalom egységes álláspontja szerint emberre nem veszélyes. Az emberi AIDS-el ellentétben - a párzás és a szülés/szoptatás során rendkívül ritka esetben fertőz, a kórokozót hordozó társukkal egy tálból falatozó cicákat sem fenyegeti a FIV veszélye. A fertőzött egyedek évekig élhetnek tünetmentesen, a már betegség tüneteit jelző állat életét viszont szakszerű kezeléssel is csak meghosszabbítani lehet, meggyógyítani nem.
A betegség tünetei: nem múló láz, étvágytalanság, legyengülés, nyirokcsomó-duzzanat, szájüregi fertőzések, nyálzás, idegrendszeri tünetek, magatartászavarok, elbutulás, a mosakodás elhanyagolása. Mivel az immunrendszer legyengül, nagyobb a lehetősége a másodlagos bakteriális, illetve más vírusos fertőzéseknek is. Olyan krónikus betegségek esetében is gondolhatunk a FIV-re, amikor a megfelelő, és normális esetben hamar jó eredményre vezető kezelésre nem reagál pozitívan a macska.
Az Egyesült Államokban, a Florida Egyetemen 14 évnyi kísérletezés után kifejlesztették a macska-AIDS, vagyis a FIV elleni védőoltást. Az oltás 8 hetes kortól adható, az első oltás után még kettő javallott, 2-3 hetes időközökben. A védelem a kutatások szerint legalább egy évig biztos, a beoltott macskák kétharmadánál pedig jóval tovább tart a védettség.
Amíg a védőoltás hazánkban nem elérhető, addig is van mód a megelőzésre. A fertőzött állatokkal kapcsolatba nem kerülő, kertbe nem kijáró cicák esetében nem kell tartanunk a fertőződéstől. Ha azonban ideje egy részét kedvencünk a szabadban tölti, mindenképpen célszerű ivartalaníttatni. Ezzel ugyanis - a nem kívánt szaporulat kiküszöbölésén kívül - megelőzhetjük a territoriális harcokat és a párzási sérüléseket is, ezzel együtt pedig jó eséllyel a FIV-vel való fertőződést.
