A Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat két, száz százalékban saját tulajdonú kft.-t alapított. A 3,9 milliárd forint törzstőkéjű Kenézy Kórház-Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft. az egészségügyi szakellátáshoz teremti meg és tartja fenn a szakmai feltételeket. Ugyanakkor a kórház működőképességének és fejlesztésének a fenntartása a 4,9 milliárdos vagyonú Megyei Egészségügyi Vagyonkezelő és Ingatlanhasznosító Kft. feladata. Röviden összefoglalva, a vagyonkezelő végzi az áfa-köteles, az egészségügyi szolgáltató az áfa-mentes tevékenységeket. A két társaságot ugyanaz a menedzsment irányítja.
A kórház működési formájának változása a szakmai feladatellátást nem érinti. Mivel az önkormányzat egyszemélyes tulajdonosa mindkét kft.-nek, így a meglévő jogszabályi keretek között érvényesíteni tudja a tulajdonosi akaratot és érdekeket.
A vagyon kezeléséből és hasznosításából származó jövedelem átcsoportosításával az egészségügyi közszolgáltatás terén jelentkező pénzügyi tehervállalási kötelezettségek (fejlesztés, felújítás) mérsékelhetőek az új konstrukció révén. A gazdasági társaság gazdálkodhat, akár hiteleket is felvehet, ha a gyógyítás feltételei éppen azt kívánják. És sajnos, kívánják, mert a kórháznak csaknem 2,5 milliárdos tartozást kell kiegyenlítenie. (A volumenkorkátozásból és ágyszámcsökkentésből fakadó kényszerű leépítések például 700 millió forintnyi végkielégítést vontak maguk után.) A fenntartó megyei önkormányzat úgy döntött, erre a célra fordítják az egészségbiztosítótól december-február között érkező pénzt (az OEP ugyanis utólag, háromhavonta finanszírozza partnereit). Ahhoz pedig, hogy a kórház zökkenőmentesen működjön, 1,5 milliárd forint likviditási hitelt vesznek fel, hogy az első három hónapban ki tudják fizetni kötelezettségeiket, például a béreket, közműdíjakat.
Mielőtt arra gondolnánk, hogy a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat fejest ugrott az ismeretlenbe, tudassunk egy tényt. 2005 nyarán hasonló változásokat hajtottak végre a megyeszékhelyet ellátó Városi Egészségügyi Szolgálatnál. A különbség annyi, hogy ott az egészségügyi szolgáltatást végző társaság közhasznú társaságként működik. Ez a módszer most már harmadik éve bevált, gazdaságosan és zökkenőmentesen működik, úgy, hogy közben a dolgozók is megtartották munkahelyüket, s az egészségügyi ellátás színvonala sem csökkent.
Az átszervezés komoly feladatát a korábbi egységes szervezet vezetője, Ónodi Szűcs Zoltán végezte el. Az eredményes munka utáni második évben éppen ő lett a Kenézy-kórház igazgatója, azzal a nem titkolt elképzeléssel, hogy a hasonló változásokat ő készítse elő és vezényelje le a megyei kórházban is.
A fenntartó megyei közgyűlés előtt már régebben is világos volt, hogy valamit lépnie kell, hiszen a kormányprogram részeként elindított egészségügyi reform intézkedései és a finanszírozási rendszer változása szinte teljesen ellehetetlenítette a debreceni intézményt. A kormány az aktív ágyak számát a Kenézy kórházban 1307-ről 804-re csökkentette, így 36 százalékos volt az ágyszám csökkentése, jóval nagyobb, mint az átlagos. Megmaradt ugyanakkor területi ellátási kötelezettsége. A megye által meghozott intézkedések a betegellátás fenntartását és a munkahelyek megőrzését jelentették.
A Kenézy-kórházat már csak azért is érzékenyen érintették a változások, mert nemrég fejeződött be egy 3 milliárd forint értékű műtőfejlesztése, amely az élenjáró technikát valósította meg. Veszélybe került annak a kihasználhatósága, hiszen az új műtőkben végzendő műtétek óhatatlanul a betegek hosszabb ideig történő bennfekvését igénylik, aminek korlátot szab a leszűkített ágyszám.
Hasonló fejlesztések lejátszódtak a Debreceni Egyetem klinikáin is, elég, ha a nemrég átadott 12 milliárdos Auguszta-programra gondolunk, amely a legkorszerűbb követelményeket valósítja meg a szív- és keringési, valamint a rákbetegségek gyógyításában. Az említettek szinte kikövetelik a három egészségügyi szervezet, a városi egészségügyi szolgáltató, a megyei kórház, valamint az orvos- és az Egészségtudományi Centrum összefogását. Az utóbbiban - ahol most már mintegy ezer külföldi hallgató orvosi képzése folyik - felmerült az ötlet: nemcsak tanítani, de gyógyítani is lehetne a külföldieket, akiket a két intézménynek azokra az osztályaira irányítanák, ahol a legjobb gyógykezelést kapják. Ez egyszerre oldaná meg a kapacitás kihasználatlanságának problémáit és a gazdaságosság javítását. Hiszen a külföldiek gyógyítása nem az Országos Egészségügyi Pénztár forrásait venné igénybe, hanem a fizetőképes betegekét.
Mindezzel már túl messzire is szaladtunk. Egyelőre nem külföldre, csak megyére ható az érdeklődés, hiszen Berettyóújfaluban is van egy kórház, amely ugyan hajszállal megmenekült a bezárástól, de amelyet szintén érintettek a megszorítások. Év végéig több tízmilliónyi bevétele esett ki, a 2006-os évhez viszonyítva. Itt is drasztikusan csökkent az aktív ágyak száma, amit messze nem ellensúlyoz a rehabilitációs részleget érintő ágyszámnövekedés. Szakmai bizottságot állítanak fel, amely nyomon követi a Kenézy-kórház átalakításának folyamatát és tapasztalatait. Ez utóbbiak segítenek majd a jó döntés meghozatalában.
