- A pszichiátriai problémákkal küzdő emberek munkaerőpiaci és társadalmi re-integrációját az Európai Unió támogatásával meghirdetett, seregnyi program közül csupán a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) tűzi célként, holott a hátrányos helyzetűek, vagy megváltozott munkaképességűek visszatérését a munkaerőpiacra számos más program is segíti - tette szóvá a minap egy sajtótájékoztatón dr. Kurimay Tamás projektvezető, a fővárosi Szent János Kórház és Rendelőintézet pszichiátriai osztályának vezető főorvosa, aki szerint az első, már megvalósult projekt új szakmai módszerekkel és követendő tapasztalatokkal is szolgált.
- A modern módszerek és eszközök alkalmazásával a mentális kórok kezelésének végső célja már nem csupán a tünetek csillapítása vagy megszüntetése, hanem az érintett betegek visszavezetése a teljes életbe. A sikeres visszailleszkedés kulcsa pedig a munka világába való visszajutás - hangsúlyozta a projektvezető, aki arról is tájékoztatott, hogy a témában benyújtott pályázat a Psychoeducatio-Léleknevelés Alapítvány, a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Rendelőintézete, valamint a LUX-TEX Rehabilitációs Foglalkoztató Kft. együttműködésében valósult meg. A képzés és foglalkoztatás helyszíne az az üzemhelyiség, amelyet a foglalkoztató partner önerőből újított fel a Szent János Kórház területén.
A program azt a célt tűzte maga elé, hogy tízen ECDL végzettséget adó számítógép-kezelői bizonyítványt szerezzenek, kilencen pedig OKJ-s végzettségű női ruhakészítőként találjanak munkát. Kezdetként - még 2006 augusztusában - a célcsoport tagjait választották ki - olymódon, hogy 200 levelet küldtek ki a fővárosi, a Budapest környéki szociális és egészségügyi intézményekhez, a pszichiátriai gondozókhoz, a kórház volt pácienseihez. Hetven rövid interjú és személyes kapcsolatfelvétel segítségével találták meg a 30 fős célcsoportot, közülük pszichológiai és szociális mélyinterjú, pszichiátriai vizsgálat segítségével állították össze a 19 résztvevő listáját. A szervezők – a mentális betegségben szenvedőkre jellemző nagyobb lemorzsolódás miatt – egy "tartalék-csapatot" is kialakítottak, amelynek tagjai folyamatos pszichológiai és szociális támogatásban részesültek. Egyúttal a segítőket is felkészítették feladatukra.
A munkába bevont szakemberek során alkalmazott új szakmai módszer: a neurokognitív képességek felmérése és a funkcionális besorolási rendszer országosan is alkalmazható lehet a csökkent munkaképességű személyek rehabilitálhatóságának felmérésében. A módszer fontos eleme, hogy segítségével a meglévő képességekre lehet építeni - az újonnan elfogadott rehabilitációs törvénnyel összhangban.
Az egyéni fejlesztési tervek megvalósításával egyidőben folyt az elméleti és a gyakorlati oktatás-foglalkoztatás, valamint a pszichológiai és szociális segítségnyújtás. Az első szakasz ECDL illetve OKJ vizsgával zárult – a 19 főnyi csoportnak csak egyetlen tagja nem tudott levizsgázni.
A sikeres vizsgákat a munkaerőpiaci re-integráció hathónapos időszaka követte. A szervezők együttműködési megállapodást kötöttek a Regionális Munkaügyi Központtal a foglalkoztatást igénylők regisztrációja és munkahelykereséssel kapcsolatos tréninge ügyében, s a program lezárásának uniós feltételeként megszabott, legalább 4 hónapos munkaviszonyt minden sikeres vizsgázó ki is töltötte.
Megtudtuk, hogy a 19 tagú célcsoportból hatan már tartós munkaviszonyban állnak, négynek pedig folyamatban van az állandó elhelyezkedése. A többiek álláskeresése egyelőre nem járt sikerrel, de az addigi segítségre ezután is számíthatnak. Nem válik egyes munkaadók dicsőségére, hogy az agilisabb, önállóan jelentkező, munkát kereső tagokat több helyről elküldték, mondván: őket már „rokkantosították".
A főorvos arra a kérdésünkre, hogy folytatódik-e a projekt új célcsoporttal, azt a választ adta, hogy amennyiben lesz rá pályázati lehetőség, újra kezdődik a válogatás is. Mindenesetre tanulság, hogy a projektek kiírásánál - a jövőben - célszerű jobban figyelembe venni a mentális betegek sajátos szempontjait, s arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a védett munkahelyek értékes lehetőséget jelenthetnek a pszichiátriai páciensek társadalmi re-integrációjában, így az ilyen típusú programokat gyakrabban kellene meghirdetni.
