Korábbi írásunkban a téma humorosabb oldalát fogtuk meg, de tény, hogy van neki komoly is. Manapság valóban jól át kell gondolnunk, hogy megvalósítsuk-e gyermekkori álmunkat, és tűzoltók, állatorvosok vagy pilóták legyünk. Bár, lehet, hogy mégis jobb, ha egykori önmagunkra hallgatunk, hiszen mondjuk egy pilóta épp, hogy nem keres rosszul. Az említett weboldal (fizetesem.com) felhasználóinak száma több mint tizenkilencezer, így objektív elemzést adhatunk az egyes szakmák, nemek, korosztályok, települések munkavállalóinak fizetéséről. Biztosan mindenkit érdekel, mennyit keresnek a vele azonos munkakörben dolgozók; érdemes-e jelenlegi munkahelyén maradnia, esetleg váltania, vagy más városba költöznie. Számos feltevés (például, hogy a nők, a vidékiek, a pályakezdők és az idősebbek kevesebbet keresnek) nyer majd igazolást. Kezdjünk is hozzá, hogy kiderüljön, jól keresünk-e.

Nem

Az oldal tanúsága szerint az emberek átlagosan havi nettó százhatvanötezer forintot keresnek. A nők ennél kevesebbet, száznegyvenezret, a férfiak pedig ennél többet, száznyolcvanötezret. Erre számítottunk, úgyhogy nem lepődtünk meg. A matriarchális és patriarchális társadalmak időnként váltogatják egymást; legközelebb majd a nők fognak többet keresni. Nézzük meg a két nem átlagos fizetése közti különbségeket egy konkrét szakma esetében is (Hiszen azok számára, akik sérelmezik a fenti jelenséget, általában azzal van a fő probléma, hogy a nők pontosan ugyanazért a tevékenységért kapnak kevesebbet, mint férfitársaik.) - legyen ez a könyvelő. A könyvelők átlagos fizetése százharmincháromezer forint; a női könyvelők százhuszonhétezer, a férfiak százötvenkilencezer forintot keresnek. A lakóhellyel is összekombinálhatjuk a fenti kritériumot: egy átlagos budapesti havi százötvenkilencezret, egy budapesti nő százharmincháromezret, egy átlagos budapesti férfi pedig száznyolcvankétezret kap.

Kor

Az általános vélekedés szerint a fiatal pályakezdők igen keveset keresnek, már ha egyáltalán sikerül munkát találniuk; és a középkorú, illetve idős korosztály sem áll a helyzet magaslatán fizetésügyben. Lássuk, beigazolódnak-e ezek a feltevések. A huszonöt év alatti pályakezdők fizetése átlagosan száztizenkétezer forint. A férfiak itt is jobb helyzetben vannak: ők százhuszonháromezret, a férfiak kilencvenkilencezret keresnek. A huszonöt és negyven év köztiek átlagosan százhetvenkilencezret; a nők száznegyvennyolc-, míg a férfiak százkilencvenkilencezret kapnak. A középkorúak (negyven és ötvenöt év közöttiek) átlagos jövedelme százkilencvennégyezer; a nőké százötvenkilenc-, a férfiaké kétszázhuszonegyezer forint. Az ötvenöt év feletti idősek havi százkilencvenegyezret; a nők százhetvenhétezret, a férfiak százkilencvenegyezret keresnek. A fenti adatokból láthatjuk, hogy a fiatalok valóban jóval kevesebbet keresnek; az idősek viszont körülbelül annyit, mint a középkorúak; fizetésük csak egy árnyalatnyival alacsonyabb. Az idősebb korosztályban a férfiak és a nők fizetése már nem tér el annyira egymásétól, mint fiatalabb korukban. A két nem egyaránt középkorúként keresi a legtöbbet, ami szerintem jól van így, hiszen például gyermekeik általában ezidőtájt kezdenek önálló életet, és szükségük van a szülőknek a pénzre, hogy támogatni tudják őket. Valószínűleg negyven-ötven éves korára válik az ember „már elég idős, de még nem túl időssé”; azaz már annyi tapasztalatot szerez egy adott területen, hogy igazán értékes munkaerővé válik; egészségi állapota viszont még nem kezd romlani. A felhasznált adatok szerint egy idős nő többet is kereshet, mint egy középkorú; mivel a nyugdíjkorhatár jelenleg a két nem esetében megegyezik, ezt az eredményt ezzel nem magyarázhatjuk: talán a nők hosszabb várható élettartama miatt még jobb az egészségi állapotuk ebben a korban, mint a férfiaké.

Nézzük meg az egyes korosztályok jövedelmének alakulását egy adott foglalkozás esetében is - ez most legyen a középiskolai tanár; az ő szakmájuk és keresetük körül úgyis sok vita dúl. Egy átlagos tanár száztizennyolcezer forintot keres. Egy huszonöt év alatti kilencvenötezret, egy huszonöt és negyven év közötti az átlag száztizennyolcezret, egy negyven és ötvenöt év közötti tanár pedig százharmincegyezer forintot kap. Az ötvenöt éve feletti tanárok jövedelméről a rendszerben nincs adat: nyugdíjas tanárok pedig biztosan vannak, inkább az lehet, hogy ők kevésbé használják az internetet. Ezen a pályán egyértelműen a tapasztalat számít; a középiskolában való tanításhoz diploma kell, így az egyes munkavállalók iskolai végzettsége nem osztja meg a kereseteket (illetve a több diploma megteheti; ezt a későbbiekben vizsgáljuk majd).

A cikk második részében a fizetés és az iskolai végzettség, illetve a beosztás összefüggéseit vizsgáljuk.