A mikroszkopikus rádió karbon nanocsövekből (szénatomok parányi füzéreiből) készült. A tudósok szerint a parányi rádió csak a technológia gyakorlati lehetőségeinek szemléltetésére szolgál.
"Célunk nem a parányi méretű rádióvevők kifejlesztése, hanem az olyan nanocsövek létrehozása, amelyek nagyobb teljesítményű félvezetőként használhatók" - mondta John Rogers az Illinois-i Egyetem anyagtudományi és műszaki professzora.
Rogers szerint a készülékkel a karbon nanocsövek előállításának új technológiáját mutatják be, hogy miként lehet ezeket a parányi szénszálakat tökéletesen rendezett sorokba állítani.
"Nem csak azért érdekelnek minket a nanocsövek, mert kicsik, hanem mert a kis mérethez olyan elektromos tulajdonságok is társulnak, amelyek rendkívül kecsegtetőek" - tette hozzá a professzor.
A nanocső átmérője a hajszál tízezrede, vagyis tíz nanométer. A nanométer a méter egymilliárdod része, a hajszál átmérője 50 ezer és 100 ezer nanométer között van.
A nanorádió a hagyományos vevőkhöz képest jobban teljesít, és a torzítása is kisebb a jelenleg használatos szilíciumalapú csipekénél.
