A 2006-ban készült, "Tibet, a száműzött ország" című 85 perces dokumentumfilm 2007-ben már szerepelt az egyesült államokbeli Visconsin Filmfesztiválon, a miskolci Cinefest Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválján, a Magyar Filmszemlén, s két részben a Duna TV is sugározta már a filmet.
Az indiai Dharamsala-ban 1962 óta emigrációban élő dalai láma, Tenzin Gyatso, a Prágában készült interjúban többek között Tibet jövőjéről és utódjának kijelöléséről beszél. A 72 éves dalai láma posztjának utódlása ugyanis egyre inkább foglalkoztatja az ottani közvéleményt, mivel a Kínai Kommunista Párt magának követeli az egyházi vezetők kinevezési jogát. A dalai lámán túl még a katolikus püspököket is ők jelölik ki - mondta Izing Róbert.
Ismertetése szerint a dalai láma utáni második legmagasabb buddhista méltóság, a szintén a kínaiak által kinevezett, jelenleg mindössze 17 éves pancsen láma segítségével választják majd ki a dalai láma utódját. Az előző, a buddhista hívők által is elfogadott pancsen lámát 1996-ban rabolták el a kínaiak, aki ma is házi őrizetben él. A filmben a dalai láma annak a félelmének ad hangot, hogy halála után a buddhizmusnak egyszerre két legfelsőbb vezetője lesz, egyrészt az, akit elismer a 140 ezer fős tibeti emigráns közösség, másrészt az, akit a kínaiak neveznek ki - mutatott rá.
A filmben a dalai láma arról is beszél az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója kapcsán, hogy 1956-ban a BBC-n hallgatta Nagy Imre beszédét. Akkor tehát, amikor Magyarország és Tibet egyaránt idegen megszállás alatt állt - teszi hozzá.
Izing Róbert a Filmmúzeum csatornán a kulturális műsorok szerkesztő-rendezője, eddig többek között Jancsó Miklósról készített portréfilmet, de a Sport forradalma címmel forgatott már az 1956-os melbourne-i olimpiáról is.
A filmben Janzsó Viktor társrendező újságírói érdeklődésének megfelelően a buddhizmus politikai szerepét, míg Izing Róbert inkább kulturális-vallási gyökereit mutatja be.
A jelenlegi, 14. dalai láma a tibeti buddhizmus Gelug elnevezésű irányzatának irányítója, akit mind a négy buddhista iskola vezetője a tibeti tradíciók legnagyobb tekintélyű lámájaként ismer el. Így vált a dalai láma Tibet uralkodójává és államfőjévé, aki Lhasa-ból igazgatta az országot 1959-ig, amikor Indiába menekült a kínai megszállás elől.
