Nincs gyógyszerhiány

A kutatók 2006 decembere óta próbavásárlásokat tartottak, amelyek során arra a következtetésre jutottak, hogy országszerte egyre gyakoribb a hiány a patikákban, aminek egyik oka a gyakori gyógyszerárcsökkentés.

A napilapnak nyilatkozva Gergely Péter, a társaság ügyvezetője elmondta: a kutatás adatai szerint mind gyakrabban fordul elő, hogy elsőre nem kapja meg a páciens a felírt gyógyszert. Legutóbb (decemberben) már csaknem minden harmadik, népbetegségre felírt készítmény kiváltása sikertelen volt.

Míg 2006 decemberében az esetek 8 százalékában fordult ez elő, addig 2007 májusában már a vásárlások 17 százalékában mondták azt, hogy jöjjön vissza egy másik időpontban a beteg a gyógyszerért, év végén pedig már a receptbeváltások 27 százaléka végződött így - írta a napilap az elemzés alapján. A kutatás szerint azzal sem élnek a gyógyszerészek, hogy az olcsóbb készítmény kínálják - amennyiben ez lehetséges - a betegnek. A próbavásárlásokkor kiderült: csak azok a betegek kapják meg az olcsóbb készítményt, akik ezt kifejezetten kérik, de még ilyenkor is az esetek harmadában a gyógyszerész visszautasította a vásárló észrevételeit.

A felmérés szerint a betegbiztonságot veszélyeztető jelenség, hogy a patikus figyelmeztetés nélkül cserélt vagy próbált cserélni készítmény. A mintegy félezer próbavásárlásból 19 esetben megpróbálta, hét esetben azonban szó nélkül ki is cserélte a patikus a gyógyszert - olvasható a napilapban.

Horváth Tamás kamarai elnök hétfőn az MTI-nek azt mondta: eseti hiányok lehetnek a gyógyszerforgalmazás során, de nagyobb hiány sehol nincs az országban. Megjegyezte, a kamara többször jelezte az elmúlt hónapok során, hogy - a gyógyszergazdaságossági törvényből adódóan - romolhat az ellátás színvonala. Ezért is javasolták korábban a törvény korrekcióját.

A kamara elnöke közölte: Magyarországon 4.500 készítményt támogat a társadalombiztosítás, ezt a mennyiséget képtelen minden patika naprakészen tartani teljes választékban. Hozzátette: azzal, hogy a gyógyszerárak havonta változnak, az a patikáknak komoly veszteséget jelent. Az úgynevezett készletveszteség abból adódik, hogy egy drágábban beszerzett gyógyszert később csökkentett áron adhatja csak el a gyógyszertár. Kiemelte: az árváltozások hatására 2007-ben a patikák összvesztesége kétmilliárd forint volt, ami - a havonkénti árváltozást nézve - átlagban százezer forint mínuszt jelent egy-egy patikának. "Egy ilyen rendszer, amelyben havonként változnak az árak, nem jó" - mondta az elnök.

A gyógyszerhelyettesítésről szólva elmondta: a rendszer túlszabályozott, hiszen a patikaszert felíró orvos ajánlja először az olcsóbb készítményt a betegnek, így a patikus joggal feltételezheti azt, hogy a vényen szereplő gyógyszer már az alacsonyabb árú.

A felméréssel kapcsolatban elmondta: a cég tevékenységével találkoztak már, azonban nem látják azt a metodikát, amellyel a vizsgálatokat végzik. "Valószínűleg a megállapításaik túlzóak, van köztük irreális megállapítás, és ennek súlyos módszertani probléma állhat a hátterében" - fogalmazott Horváth Tamás.

Azt ugyanakkor nem cáfolta, hogy lehet olyan eset, amikor tájékoztatás nélkül helyettesíti a patikus a készítményt, de ezen esetek száma szerinte a hibahatáron belül van. A tájékoztatás nélküli helyettesítés persze szakmai és etikai vétségnek minősül - tette hozzá.