"A csapadékenyhítés bonyolult folyamat" - mondta Vang Jü-pin (Wang Yubin), a pekingi meteorológiai szolgálat helyettes főmérnöke. A tudósok a nagyobb viharokat még nemigen képesek befolyásolni, a kisebb zivatarok kialakulását azonban két különböző - és ártalmatlan - módszerrel tudják manipulálni.
"A fagypont alatti hőmérsékletű felhők esetében folyékony nitrogént használunk. Ettől nő a cseppek száma, a méretük pedig csökken, a kisebb cseppekből álló felhőből pedig kisebb valószínűséggel lesz eső" - mondta a szakértő.
A fagypont feletti vízcseppekből álló felhőkbe ezüstjodidot lőnek légelhárító rakétával. Az anyagnak úgynevezett felhőmagvasító hatása van, azaz összetömöríti a kisebb cseppecskéket, nagyobb és nehezebb cseppek keletkeznek, amelyekre jobban hat a gravitáció, így aztán hamarabb megindul a zivatar.
Az eljárással azt lehet befolyásolni, hogy hol ürüljön ki a felhő - illetve hogy hol ne legyen eső. Így például a fellegekből még azelőtt ki lehet csikarni az esőt, hogy elérnek a fedetlen pekingi stadion fölé, ahol augusztus 8-án az olimpiai nyitóünnepséget tartják.
Isztambulban is az ezüstjodiddal "oltják be" a felhőket, de éppen ellenkező céllal. A szárazság sújtotta török metropoliszban egy speciális repülővel a múlt hét óta már 13 bevetést hajtottak végre és 21 adag ezüstjodidot szórtak szét. A kísérleti területen a környező vidékekhez képest hirtelen a duplájára nőtt a csapadékmennyiség, és összesen hatezer "esőbomba" áll még rendelkezésre - nyilatkozott Kadir Topbas főpolgármester-helyettes.
A vízpazarlás, az elavult infrastruktúra és az elmaradó csapadék miatt tavaly több török nagyvárosban krónikus vízhiány alakult ki, és Isztambulban idén télen sincs elég eső vagy hó. A polgármesteri hivatal közlése szerint a víztározók alig negyedig teltek meg, évek óta nem volt ilyen alacsony a vízállás.
