Dráguló munkaügyi perek

Handó Tünde elmondta: a jelenlegi szabályozás szerint a munkavállaló a munkaügyi per megindulásakor tárgyi költségmentességet élvez, azaz sem illetéket, sem a várhatóan felmerülő költségeket nem kell előzetesen lerónia az állam számára, és a per lezárultakor is csupán az ellenérdekű félnél közvetlenül felmerült költségeket, így például ügyvédi munkadíjat kell megfizetni abban az esetben, ha elvesztette a pert.

A jövő szerdától induló eljárásokban érvényes szabályok szerint azonban ha a munkavállaló pervesztes lesz, nemcsak az ellenérdekű félnek, de az államnak is kell fizetni például illetéket, ami a pertárgy értékének hat százaléka.

Az új szabályozásban már csak a társadalombiztosítási - egészségbiztosítási, illetve nyugdíjjellegű ellátással kapcsolatos - perek lesznek tárgyi költségmentesek.
A polgári perekben főszabály szerint a feleknek az eljárás megindulásakor le kell róniuk a pertárgy értékétől függő illetéket, és meg kell előlegezniük a várható költségeket, így például a szakértő, tanú vagy tolmács díját, az eljárás lezárulásakor pedig a bíró határozatában dönt - általában a pervesztesség-pernyertesség arányában - arról, hogy a felek miként viselik az eljárás költségeit.
Handó Tünde megjegyezte: a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon ma már nem ritkák a több tízmilliós munkavállalói követelések, de jelenleg folyamatban van egy olyan eljárás is, amelyben két személy megközelítőleg milliárdos összeg miatt indított pert.

A jogszabályváltozások következménye az is, hogy míg korábban a bíró rendelhetett ki pártfogó ügyvédet az erre rászoruló munkavállalónak, addig január 1-jétől az illetékes igazságügyi hivataloknál lévő jogi segítségnyújtó szolgálaton keresztül lehet pártfogó ügyvédet kérni.
Az elnök szerint megeshet, hogy a jogszabályváltozás nyomán éppen a legrászorultabb, legkiszolgáltatottabb munkavállalók maradnak jogi segítség nélkül.

A bírósági vezető arra is figyelmeztetett: ha valaki már megindította a pert, akkor hiába áll el attól a megnövekedett kiadások ismeretében, annak egy részét meg kell fizetnie. Az elnök elmondta, hogy a bíró rendkívül szűk körben, nagyon szigorú szabályok szerint ezután is engedélyezhet a pereskedő munkavállalónak személyes költségmentességet, ám ennek feltétele például, hogy a peres fél rendszeres szociális segélyben részesüljön, illetve hogy jövedelme a vele együtt élő házastársával együtt se haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, ami idén 28.500 forint, és vagyona se legyen.

Handó Tünde megjegyezte: Németországban hozzávetőleg ötször annyian fordulnak munkaügyi bírósághoz, mint Magyarországon, 2004-ben például ezer munkavállalóból 20 indított munkaügyi pert Németországban, Magyarországon viszont csak négy. A Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz évente átlagosan mintegy hatezer ügy érkezik, amit összesen alig több mint 20 bíró intéz, tehát egy bíró egyszerre mintegy két és félszáz ügyet intéz.

Annak kapcsán, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság épületének címe per alatt áll, az elnök elmondta: a közigazgatási pert a Fővárosi Közigazgatási Hivatal indította a II. kerületi önkormányzat ellen. Az eljárás előzménye, hogy a bírósági épület 2004-ben a Gyorskocsi utca folytatásában, egy új telken épült fel, melyet az önkormányzat először Kandó Kálmán utcának, majd Királyfürdő utcának akart elnevezni.

Handó Tünde hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jelenleg is a II. kerület Gyorskocsi utca 52-es szám alatt található, és ezen a címen fogadja a beadványokat.