Kevés értelmi sérült dolgozik

Az alapítvány 1993-ban jött lére, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az értelmi sérültek esélyegyenlőségének megvalósulásához. Mostani, Felkészülni...rajt! Cél a munka című projektjük az értelmi sérült fiatalok munkaerőpiaci felkészítését szolgálja.

Így nő a fiatalok önbizalma, saját kerestük lehet, a család élete könnyebbé válik és a társadalom is nyer általa - adófizető polgárt, vásárlóerőt - nem utolsósorban pedig megszülethet egy befogadó társadalom - mondta a tájékoztatón a projekt vezetője, Palkovics Rozália.

Mindehhez azonban pénz is kell: a Tesco nemcsak anyagilag - 20 millió forinttal - támogatja a projektet, de alkalmaz is értelmi sérült fiatalokat. Amint Dobák András, az áruházlánc országos személyzeti igazgatója elmondta az MTI munkatársának, ma még csak 15-16 ilyen munkaerőt foglalkoztatnak budapesti áruházaikban, de a cél az, hogy egy éven belül 40 fiatal dolgozzon náluk teljes értékű munkaerőként, azonos bérrel a nem értelmi sérültekkel.

A multicégen kívül egyebek között a Bajcsy-Zsilinszky kórház mosodája, a Magyar Posta és a Fővárosi Állat- és Növénykert is alkalmaz ilyen módon képzett fiatalokat.

A felkészítés egy elméleti programmal kezdődik, amely az olyan alapvető fogalmakkal ismerteti meg a fiatalokat, mint a közlekedés vagy a munkahelyi élet szabályai.

Ennél is fontosabb a gyakorlati képzés, amely 2-3 fős csoportokban kísérők segítségével zajlik több, legalább három munkahelyen.

Általában elmondható, hogy az értelmi sérültek pontosan érkeznek a munkába, lelkesek, alaposak és szeretnek dolgozni. Sokkal megértőbben fogadták a felsorolt cégeknél az ilyen kollégákat, mint azt hitték és nemcsak velük, de egymással is toleránsabbak az ott dolgozók, mint korábban.

Olyan munkákat tudnak elvégezni az ilyen emberek, mint például áruházi polcfeltöltés - méret és szín szerint válogatva a ruhaneműt - ágyneműhajtogatás, borítékok címkézése, sokféle kertészeti munka, állatok gondozása.

Ezután filmen is bemutatták, milyen is ez a munkára felkészítő projekt, amelyet külföldi minta alapján fejlesztettek ki, de ma már maga az alapítvány is "exportálja" a módszert és átadja majd a jövőben tapasztalatait közép-kelet-európai országoknak.

A tájékoztatón részt vett az egyik érintett fiatalember, Kulik Péter is, aki egy sportszerekkel foglalkozó kft-nél dolgozik és elmondta, örül, hogy értelmes munkával töltheti ott a napjait, nem utolsósorban pedig, hogy pénzt kereshet.