540 éve halt meg Johannes Gutenberg
540 éve, 1468. február 3-án halt meg az emberi civilizáció történetében új fejezetet nyitó Johannes Gutenberg. Az ő nevéhez köthető a mozgatható, összerakható és szétszedhető betűk, a betűöntés és a kiszedett szöveg nyomási eljárásának feltalálása.
2008. február 1. péntek 13:44 - Hírextra
Johannes Geinsfleisch zur Laden zum Gutenberg 1400 körül született Mainzban. Életéről kevés dokumentum maradt fenn, azok is inkább pénzügyi tranzakciók nyomai. Ezermesternek számított, az aranyművesség és gyémántcsiszolás tudományában is jártas volt s az 1430-as évektől foglalkozott a könyvnyomtatás gondolatával. Szülővárosát belvillongások miatt kellett otthagynia, ezután Strassburgban telepedett le. Az 1440-es évek közepén tért vissza Mainzba, ahol kölcsönökből felállította nyomdáját. Első kísérlete az Utolsó ítélet volt, ehhez metszette és öntötte legrégibb betűit, később Donatus latin nyelvkönyvét nyomtatta ki, majd bűnbocsátó leveleket készített egyházi megrendelésre.
Főműve, a Gutenberg Biblia 1452. szeptember 30-án készült el. A latin nyelvű Szentírás (Vulgata) 1282 kéthasábos oldalt tartalmaz, a kiadványok többségét két kötetbe kötötték. Valószínűleg 180 példány készült, 45 borjúbőr kötésben, 135 pedig papírkötésben. Az első teljes, nyomtatott európai könyvből ma 48 teljes példány ismert, 12 Németországban, 11 az Egyesült Államokban található. A 42 soros Biblia a közhiedelemmel ellentétben nem első munkája, de legnagyobb vállalkozása.
Az anyagi támogatást egy ügyvéd biztosította Gutenberg számára a busás bevétel reményében, aki a kölcsön fejében nyomdagépeit kötötte le biztosítéknak. A nyomdászt üzlettársa még a munka befejezése előtt beperelte, mindenéből kiforgatta és megszerezte a szinte teljesen kész Bibliákat is.
Gutenberget a csapás nem törte meg, talpra állt és új sajtót készített, ezen készült Gutenberg-betűkkel (hogy ő vagy a bambergi Albert Pfister által, máig vitatott) a 36 soros Biblia. A feltaláló még több könyvet nyomtatott, majd az 1460-as évek elején visszavonult. Nyugalmat nem lelt, mert Mainzot 1462-ben zsoldosok felgyújtották és kirabolták, így ismét menekülnie kellett. Néhány év múlva hazatért, ekkor már elismerték tevékenységét: a mainzi érsek járadékot folyósított neki, így jogosult lett búza-, bor- és ruhaellátmányra és adómentességet is kapott. Életét ha nem is gazdagon, de nem nélkülözve fejezte be 1468. február 3-án. A helyi ferences templomban temették el, de ez később elpusztult, így Gutenberg sírja is megsemmisült.
Forrás: MTI
