Hozzátette: a felügyelet felmérése szerint Magyarországon átlagosan nem kell többet várni egy műtétre, mint Európa más országaiban, nálunk az uniós átlagnak megfelelnek az értékek. Európában teljesen normális az, hogy a nem fontos műtétekre várni kell.
A jelentkezés ideje határozza meg, hogy a listán hova kerülnek fel a betegek, de előfordulhat a sürgősség miatti előbbre sorolás, ezt azonban indokolni kell - tette hozzá.
A miniszter elmondta: azokra az ellátásokra vezettek be várólistát, melyekre nemzetközi szinten is létezik lista, így nem kell minden ellátásra külön várólistát vezetni.
Horváth Ágnes megerősítette, hogy a nyilvános várólista vezetése 2008 január elseje óta kötelező. Ennek ötvenegy kórház már eleget tett, de mintegy 40 intézmény még nem vezeti nyilvánosan a várólistákat. Április 15-től minden kórháznak le kell adnia első jelentését a listák helyzetéről.
Amennyiben az adott kórház nem teljesíti az előjegyzési listák nyilvános vezetésére vonatkozó jelentési kötelezettségét, úgy kétszázalékos finanszírozás-megvonásban részesül - tudatta az MTI kérdésére.
Horváth Ágnes elfogadhatatlannak tartotta, hogy 40 intézmény még nem tért át a nyilvános listákra, mivel az ez irányú előírások már 2007 májusa óta ismertek.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a betegek választhatnak, hogy melyik kórházba kívánnak menni, a várólistáról való le- illetve feljelentkezésben a háziorvos vagy a beutaló orvos tud segíteni.
