A rangsor számos szempont alapján állt össze, az egyes államok helyezését befolyásolta például a széndioxid- és a kénkibocsátás mértéke, a víztisztaság, a jogi szabályozás és a gyakorlati környezetvédelmi munka minősége.

A listát Svájc vezeti, az élbolyt a skandináv államok dominálják, az utolsó öt helyre pedig szegény afrikai országok kerültek, ami mind várható is volt, akad azonban néhány meglepetés: Costa Rica például az ötödik, Kolumbia Franciaországot, Kanadát és Németországot megelőzve a kilencedik, és az első húszban végzett hat közép-európai ország az egykori szovjet tömbből.

Az államok gazdagsága és a környezetvédelmi fejlettség között már régen megfigyelt pozitív összefüggést a lista is igazolja. "A jómódú országok kétségtelenül többet tudnak fordítani a környezeti minőség javítására, mint például a levegő vagy a vizek tisztítására" - mondta Daniel Esty intézetvezető. "Az viszont igazán érdekes, hogy minden fejlettségi szinten találtunk országokat, amelyek messze jobban teljesítenek a hasonló helyzetű államoknál. A jövedelem tehát nagyon lényeges összetevő, de a jó kormányzás is döntő fontosságú."

Egy másik régi összefüggés a felmérés szerint nem igaz többé. "Megdőlt a hatvanas évekből származó gazdaságfejlesztési elmélet, amely szerint ahol kiemelt terület a környezetvédelem és sokat költenek rá, ott az ipar alulteljesít és az egész ország lemarad. Ennek éppen az ellenkezője igaz, amit jól mutat a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsora és a mi listánk közti korreláció" - mondta a szakértő.

Daniel Esty szerint változóban van a szemléletmód, az utóbbi években egyre több országban ismerték fel, hogy az élhető környezet legalább annyira üzleti kérdés, mint kormányzati. "Bölcs politikára, okos szabályozásra szükség van, de a kulcs mégis a magánszféra bevonása, különösen a befektetések ösztönzése új technológiák fejlesztésére." A környezetvédelem ügyében rejlő üzleti lehetőségeket leginkább a skandináv országokban tudták kihasználni. "A napenergetikai iparág legjelentősebb szereplője például egy norvég cég, Norvégia pedig a harmadik a listán" - mondta a Yale intézetvezetője.

A Környezeti Teljesítmény Index alapján a közép-európai régió egésze, benne több volt szocialista ország kiemelkedő munkát végez. Az első húszban a hatodik Ausztria után ott van Lettország (a 8. helyen), Szlovénia (15.), Litvánia (16.), Szlovákia (17.), Észtország (19.) és Horvátország (20.) is. Magyarország a 23. helyre került, megelőzve például Dániát (25.), Spanyolországot (30.) és az Egyesült Államokat, amely csak a 39. helyen végzett. "A közép-európai államok nagyot léptek előre a szovjet típusú nehézipar örökségének felszámolásában, a környezetvédelem iránti elkötelezettségük pedig a skandináv országokéhoz fogható" - mondta Daniel Esty a Newsweek című amerikai hírmagazin honlapján megjelent interjúban.