Kisfaludy András, a Magyar Dokumetumfilmesek Egyesületének (MADE) elnöke azt hangsúlyozta, időben és térben a játékfilmszemlétől független dokumentumfilmes mustrára lenne szükség.
A dokumentumfilm csak így kaphat teret és lehetőséget arra, hogy be tudja tölteni funkcióját, vagyis azt, hogy társadalmi témákat, kérdéseket feszeget - fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy az önálló szemlén díjat nyert alkotásokat a magyar filmszemlén is lehetne vetíteni.
A MADE elnöke a műhelymunkáról azt mondta, ez egyrészt emelné a filmek színvonalát, másrészt azt ott zajló munka felölelné a teljes filmgyártást, az ötlet megszületésétől a terjesztésig. Egy műhely a döntéshozókkal való tárgyaláson egységes szervezetként léphetne fel. A műhelyek munkáját ki kell terjeszteni a közvetlen támogatásnak egy, már régóta használt formájával, az úgynevezett ad hoc keret bevezetésével - jelentette ki Kisfaludy András.
Kitért arra, alapítani kell egy olyan szervezetet is, amely a dokumentumfilmek hazai és külföldi forgalmazásával foglalkozik.
Vészi János dokumentumfilm-készítő kiemelte: ha a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) továbbra is úgy gondolja, hogy a dokumentumfilmek ügyében reformra van szükség, egyet kell érteni abban, mi nem működött eddig. A forgalmazás kérdése kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy a produceri irodáknak a forgalmazásból befolyt jövedelme nem tud alapot képezni egy következő alkotás elkészítéséhez.
Kocsis Tibor rendező ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg, hozzátéve, hogy azoknak a rendezőknek az érdekeit is védeni kell, akik nem tagjai egy műhelynek sem.
Litovszky János filmrendező szerint nyitottabbá kell tenni a rendszert, létre kell hozni egy kockázati alapot.
Csillagh Ádám dokumentumfilm-készítő úgy vélekedett, hogy a rendezők és a producerek érdekei ellentétesek, egy filmnek profitot kellene termelnie, de ez Magyarországon nem működik. Álláspontja szerint a pénzt nem a műhelyeken keresztül kellene kiosztani. Kitért arra is, hogy a műhely- és stúdiórendszer nem jó szervezeti forma.
Péterffy András szerint a szakmai műhelyeknek nem produceri funkciókat kellene ellátniuk, hanem tartalmi kérdésekkel kellene foglalkozniuk, az utóbbihoz viszont nem kell sok pénz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a televíziókat be kellene vonni a támogató, forgalmazó szervezetek közé.
Szomjas György az MMK képviseletében arra mutatott rá, hogy a dokumentumfilmes szakma decentralizált, így - szerinte - a műhelymunka nem tudna működni. Ugyanakkor hozzáfűzte, ha a dokumentumfilmesek kidolgoznak egy koncepciót, azt támogathatja a közalapítvány.
Az önálló seregszemlével kapcsolatban úgy nyilatkozott: azt szervezetileg és pénzügyileg le lehet választani a magyar filmszemléről, de ezt a szakmának is fel kell vállalnia.
A dokumentumfilmes műhelyeknek, stúdióknak önállóaknak kellene lenniük - hangsúlyozta Szomjas György, aki egyetértett Kocsis Tiborral abban, hogy az MMK által nyújtott normatív támogatás alapot képezhet egy új produkció elkészítéséhez.
Szomjas György osztotta Péterffy András azon felvetését, hogy a televíziókat érdekeltté kell tenni a produkciók forgalmazásában.
