A legtöbb náthát és asztmás tünetet okozó kórokozók, a rhinovírusok csak a főemlősöket képesek megbetegíteni, ezért eddig nem lehetett egyszerűbb állatokon vizsgálni a vírust, s ez alapvető akadálya volt valamiféle ellenszer kifejlesztésének.
A londoni Imperial College munkatársai azonban megtörték a jeget. A százféle ismert rhinovírustörzsből kilencven úgy fertőz, hogy hozzákapcsolódik egy bizonyos receptor molekulájához az emberi sejtek felszínén. Ugyanezen receptorhoz egerekben nem képesek kapcsolódni. Ám a kutatóknak sikerült egerekben ezt a receptort úgy átalakítaniuk, hogy nagyon hasonló legyen az emberi változathoz.
Mi több, a szakembereknek sikerült asztmás tüneteket is produkáltatniuk a genetikailag módosított egerekkel azáltal, hogy a tojásfehérjében található egyik - tüdőben allergiás reakciót kiváltó -proteinnel provokálták a szervezetüket.
"Ezzel a módszerrel olyan utak nyíltak meg az ellenszerek kifejlesztése előtt, amelyek sok éven át el voltak zárva, és további felfedezésekkel kecsegtetnek" - mondta Sir Leszek Borysiewicz, az Egészségügyi Kutatótanács igazgatója, azé a szervezeté, amely a kutatást anyagilag támogatta.
