A karnagy elmondta, hogy a város központjában 38 éve működő intézmény sorsáról szóló döntés előkészítésébe nem vonták be a központ munkatársait, sem az ott működő civil szervezetek képviselőit.
A központban működő művészeti együttesek, egyesületek, klubok minimális támogatással - az utóbbi években néha anélkül is - nemzetközi színvonalon is elismert teljesítményt nyújtanak. Az 1896-ban átadott műemlék jellegű épületben számos hangversenyt, színházi előadást, s több olyan, a ház adottságait kihasználó kulturális eseményt is tartottak, amelyeket máshol nem lehetett volna megszervezni - hangsúlyozta Ordasi Péter.
Úgy vélte: a város döntése szembe megy a kulturális tárcának a művelődési házak fejlesztését célzó hosszú távú koncepciójával is, amely 2013-ig 14,6 milliárd forintot szán multifunkciós kulturális intézmények létrehozására.
A szakember szerint ugyanakkor a fő probléma nem az, hogy bezárják a központot, hanem az, hogy az előtt teszik ezt, hogy megnyugtató megoldás született volna az öntevékeny csoportok jövőjével kapcsolatban.
A civil szervezeteknek az önkormányzat által új működési helyszínként fölkínált művelődési házak többsége ugyanis a város külső területén található, és nem alkalmas a további színvonalas munkavégzésre - mutatott rá Ordasi Péter.
Solymos László alpolgármester (MSZP) a sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva kifejtette: Szeged az adófizetők pénzéből az idei évben 3,2 milliárd forintot tervez költeni a kultúra támogatására, a kulturális intézmények működtetésére.
Az elmúlt években felújított szegedi művelődési házakban, valamint a belvárosban a közelmúltban nyílt kulturális intézményekben - a Korzó Zeneházban, a Reök-palotában, és a rekonstrukciót követően újranyitó Ifjúsági Házban - nagyrészt megoldható a központban működő alkotóközösségek, klubok elhelyezése - mondta a politikus.