Ön a közelmúltban sajtótájékoztatót tartott azzal kapcsolatban, hogy a kormányzati negyedre szánt pénzből a kórházakat kellene megmenteni. Ilyen egyszerű a helyzet?

A minisztérium arról beszél, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj tönkreteszi az egészségügyet, miközben a kormányzati negyedre szánt 141 milliárdból pótolni lehetne a kiesést.

Nem érzi úgy, hogy az egészségügyet érintően a közelgő népszavazáson tulajdonképpen olyan kérdések kerülnek az emberek elé, melyek a rendszer egészét nézve csak másodlagosak? Miközben olyan alapvető kérdések, amelyek a biztosítási rendszert, vagy éppen a kórházak privatizációját érintenék, nem szerepelnek.

Azok a kérdések szerepelnek, melyeket az Alkotmánybíróság átengedett a szűrőn. A kórházak privatizációját mi elleneztük, de nem gondoltuk, hogy például a kórházak privatizációját a népszavazás keretében kellene megtárgyalni.

De miért nem? Hiszen ez például jóval hangsúlyosabb kérdés, mint a vizitdíj, vagy a kórházi napidíj kérdése.

Világos, de ez egy kicsit régebbi történet. Másrészt a kórházak többsége megyei kórház és a megyékben mi vagyunk többségben, így fel sem merült a privatizáció. A fővárosban pedig szintén nem hajlandó privatizálni a saját intézményeit, tehát nem állt fenn ennek a veszélye.

Ennek a Heves megyei eset mégis ellentmond.

Igen, mert Heves megyében teljesen furcsa módon az egyik fideszes képviselő, (Ambrus Zoltán - a szerk.) átállt a másik oldalra, így a rendkívül szűk többség megváltozott, és ezzel párhuzamosan megindult a többnyire megyei intézmények privatizálása. Alapos a gyanú, hogy a kilépés nem ideológiai okokból történt, hanem valamilyen más indokból, teret adva így egyfajta felvásárlásnak.



Heves megyében a Markhot Ferenc Kórház privatizációja mellet egy másik privatizációs eset is felkeltette a nyilvánosság érdeklődését. Heves városának fideszes vezetése ugyanis pályázatot írt ki a városi szakrendelő üzemeltetésére, és az az Agria Ügyelet Kft. győzött, amelyiknek az egyik tulajdonosa Magyar István, a Fidesz egri elnöke.

Valóban egy olyan cég vett részt az említett privatizációban, melynek résztulajdonosa egy fideszes politikus. Ez kifejezetten szándékunk ellenére történt, mivel a Fidesznek volt korábban egy választmányi döntése, melyet a szóban forgó politikus ezzel a lépésével megszegett, ezért ennek mindenféleképpen következménye lesz, akár kizárásra is sor kerülhet.

A biztosítási rendszer átalakításának vitája kapcsán az látszik, hogy ez a kérdés a vizitdíjnál és a kórházi napidíjnál is jobban foglalkoztatja az embereket. Ha már népszavazást kezdeményeztek az egészségügy kapcsán, akkor nem lett volna célszerűbb a biztosítási rendszerről megkérdezni az embereket, mert azért régóta lehet tudni, hogy mik a kormány tervei?

Nem ilyen egyszerű a helyzet, mert a kormányzat 2006 decemberében nyújtotta be a struktúraátalakítási törvényt, melyben már voltak olyan kitételek, melyek a több biztosítós modell bevezetéséről árulkodtak, de égre földre esküdöztek, hogy nem akarnak ilyet bevezetni. Ezért akkor még nem számoltunk ezzel a kérdéssel, majd különböző okok miatt szét is csúsztak a kérdéseink, ezért végül ez a három maradt meg. Biztosan jobb lett volna, ha a négy kérdés együtt fogalmazódik meg, tehát a mostaniak kiegészülve az Albert házaspár által feltett, biztosítókra vonatkozó kérdéssel, de ez nem így alakult. Ennek ellenére ugyanolyan lelkesedéssel támogatjuk az Albert házaspár kérdését is, mint a sajátjainkat.