Szuperkedd Amerikában
Barack Obama, Hillary Clinton, John McCain, Mitt Romney – négyük közül valakit november 8-án az USA 44. elnökévé fognak választani. Ma, az úgynevezett szuperkedden, a 24 államot felölelő előválasztási és jelölőgyűlési fordulóban eldől, hogy közülük
2008. február 5. kedd 10:03 - Pór Károly
Demokraták: feketét vagy nőt? – Millió dolláros bébi kontra fekete Barack
Áttérve a demokrata jelöltekre egy igazán perdöntő kérdést kell tisztázni: mi a nagyobb hátrány, Obamának az, hogy fekete, vagy Hillarynak az, hogy nő? Amerikai elemzők szerint ebből a szempontból Hillary van hátrányban, mert a választók inkább bíznák az atomfegyvereket egy fekete férfira, mint egy fehér nőre. Ezzel szemben Avar János külpolitikai újságíró úgy vélekedett egy közelmúltban rendezett kerekasztal beszélgetésen, hogy Hillarynek férjéhez, Billhez hasonlóan éppen a női szavazók hozhatják meg a győzelmet. A feketét vagy nőt kérdés különösen a nagyszámú, köztudottan demokratapárti, spanyolajkú lakosság esetében lehet érdekes, mert számukra egyik jelölt sem a szívük csücske. Harmadik lehetőség pedig nincs, ugyanis John Edwards rájött, hogy esélytelen, ezért bejelentette visszalépését.
Az előzetes felmérések szerint a 118 millió dolláros (ennyit költött kampányra Hillary) bébi 47 százalékon áll a 43 százalékra becsült Obamával szemben (aki hozzávetőleg 112 milliót tapsolt el kampányára), de ők ketten már bebizonyították az előválasztások során, hogy az esélyek nem mindig állíthatók párhuzamba a végeredménnyel.
Az amerikai emberek számára általában az sem mindegy, hogy ki mögött ki áll. Nos, ebből a szempontból elég vegyes a kép: Hillary mögött ugye ott van a jó öreg Bill, aki a Monica Lewinsky-ügy ellenére is igen népszerű az Államokban, és ott van a támogatók között a vezető amerikai liberális napilap, a The New York Times szerkesztőbizottsága is, ami nem rossz ajánlólevél. Persze, neves támogatókban Obamánál sincs hiány: őt támogatja az egyébként Clintonékkal is jó kapcsolatot ápoló Kennedy család, és a demokraták legutóbbi elnökjelöltje, a Bushtól éppen csak kikapó John Kerry is (a magyar származású mágnásról, Soros Györgyről nem is beszélve)
Barack Hussein Obama Jr. (1961. augusztus 4., Honolulu, Hawaii – )
Politikus, jogtudós, az egyesült államokbeli Illinois állam szenátora, a 2008-as amerikai elnökválasztások esélyes demokrata jelöltje. Sikeres megválasztása esetén ő lenne az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke. Barack Obama Stanley Ann Dunham (1942–1995) és idősebb Barack Obama gyermekeként született Honoluluban. A kenyai Alegoban született apa közgazdaságtant tanult a Harvard Egyetemen. Az anya a Kansas-beli Wichitából származott. A szülők a Hawaii Egyetemen ismerték meg egymást, és a szigeten is házasodnak össze, mivel a házasság az USA egyes részein ekkor még nem volt megengedett fehérek és feketék között. A szülők 1963-ban elváltak, Barack az anyja új férjével ekkor annak hazájába, Indonéziába költözött. Ez idő alatt született két féltestvére, az anyja révén Maya.
1971-ben visszaköltözött Hawaii-ra, ahol nagyanyja nevelte, 1979-ben itt tette le az érettségit kiváló eredménnyel. Barack Obama két évet tanult a Los Angeles-i egyetemen, majd a New York-i Colombián folytatta tanulmányait. Miután politológusként végzett az egyetemen a nemzetközi kapcsolatok szakon 1983-ban, egy évet a Business International Corporation-nek dolgozott New York-ban. 1985-ben Chicagóba költözött. 1988-tól '91-ig a Harvard Law Schoolon hallgatott jogot, ahol első afroamerikaiként lett a Harvard Law Review című szaklap elnöke. '92-ben visszaköltözött Chicagóba, '93-tól jogászként dolgozott, ezenkívül a 2004-es szenátusbeli megválasztásáig jogtudományt tanított a Chicagói Egyetemen. A politikával 1992-ben, Illinois-ban került kapcsolatba. Chicagóban ő szervezett egy politikai kampányt az afroamerikaiak választási regisztrációjával kapcsolatban, ami 150 000 embert mozdított meg. 1996-ban Chicago déli választókörzetéből bekerült Illinois állam szenátusába, ahol az állami egészségügyért felelős bizottság élére került. Képviselősége alatt meggyőződéses balliberálissá és szociálpolitikussá vált. Többedmagával kezdeményezett egy törvényt, ami a szegény családokat segítette, ezenkívül dolgozott egy törvénytervezeten, ami a betegbiztosítás nélküli embereket segítette. Támogatott homoszexuális szervezeteket is, és közbenjárására emelték az AIDS ellenes felvilágosítások és kezelések normatíváját. 2000-ben Bobby Rush ellen vesztett a képviselőházi helyért zajló versenyben, 30 %-kal végzett. 2002-ben ellenjelölt nélkül választották be újra az állami szenátusba. Mindvégig az iraki háború ellen volt, egy alkalommal „hülye háború”-nak nevezte. Obama 2004-ben Alan Keyesszel szemben került az amerikai szenátusba. 2005. január 4-én kezdte meg hivatali idejét a szenátusban. Az első hónapjai a posztján való elhelyezkedéssel teltek, ekkor nem voltak látványos akciói. Condoleezza Rice külügyminiszterré való kinevezését azonban támogatta, amivel többen nem értettek egyet. 2005 márciusában megalapította saját Political Action Committee-jét, vagyis lobbiszervezetét. A 2005-ös és a 2006-os évben 12 törvénytervezetet kezdeményezett, és további 427-t támogatott. 2007 januárjában egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, ami visszahívná az amerikai csapatokat Irakból. Obama az egészségügyi-, a külpolitikai-, a munkaügyi-, és a védelmi bizottságnak a tagja, valamit a veteránoké is.
