A megtakarított metrópénzt fel kell használni

Mivel a megtakarítás kerületi kezdeményezésre történt, ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy a megspórolt összeg a metróhoz kapcsolódó helyi költségek fedezetéül szolgáljon. Javaslatom szerint az összeget két részre kellene bontani: egyik feléből hozzunk létre egy kártérítési alapot az építés miatt keletkező épületkárok biztosítására; a másik részt utaljuk egy felújítási alapba, hogy ezzel segítsük az építkezés környezetében levő társasházak lakóit.

A metróépítés terveiben is szerepelt, és az eddigi vizsgálatok is tartalmazták az épületmozgásokat. Márkus György a Strabag Zrt. területi igazgatója a négyes metró honlapján látható videó-beszámolóban kijelentette, hogy az épületmozgások általában milliméteres nagyságrendűek, de a cölöpfalnál volt centiméteres nagyságrend is. Ezek szerinte a tervezett határokon belül vannak. Friedrich Gyula az SWO METRO4 Építő Kkt. főépítésvezetője ugyanebben a filmben arról számol be, hogy az épületmozgások maximuma a mérések szerint eddig 22 mm volt, tehát még nem érték el a korábbi szakvéleményben prognosztizált értéket.

Szerencsére eddig nem történtek nagyobb épületkárok, ugyanakkor az jól látható, hogy a metró építésének természetszerű következményeként a környező épületek már centiméteres nagyságrendben megmozdultak. Mivel nagyobb mozgások sem zárhatók ki, ezért a megtakarított pénz egy részét feltétlenül garanciaalapba kell helyezni.

A társasházi felújítási alapba helyezett összeg egyfajta kompenzáció lenne a környéken lakók számára, amiért éveken át elviselik az építkezés okozta kellemetlenségeket (dugó, por, zaj, fennakadások). Ez jelentős példája lehet a metrócég társadalmi felelősségvállalásának (CSR) is.

Javaslatommal megkeresem a kerülethez kötődő országgyűlési képviselőket, és támogatásukat kérem hozzá: Bőhm András (SZDSZ), Csapody Miklós (MDF), Józsa István (MSZP), Kupper András (Fidesz), Lakos Imre (SZDSZ), Molnár Gyula (MSZP), Szabó Vilmos (MSZP).