Szili Katalin házelnök elmondta: a házbizottság ülésén felvetette, hogy tekintsék át, a két frakció távolmaradása a nemzetbiztonsági bizottság üléseiről milyen mértékben rombolja az Országgyűlés tekintélyét, illetve a testület tudja-e így teljesíteni törvényben meghatározott feladatait. Hozzátette: azt kérte a frakcióktól, öntsék hivatalos formába, hogy az alelnök láthassa el az elnöki feladatokat.
A házbizottság ülésén ezt követően maradtak abban, hogy a nemzetbiztonsági bizottság működésének kérdéseit az ügyrendi bizottság vizsgálja meg.
Avarkeszi Dezső, a testület szocialista elnöke az MTI-nek annyit mondott: hasonló bizottsági bojkottra még nem volt példa az Országgyűlésben. Véleménye szerint két-három hét alatt tudnak állást foglalni a kérdésben.
Simicskó István (KDNP), a nemzetbiztonsági bizottság elnöke Németh Zsolttal (Fidesz) közösen december 19-én jelentette be, hogy a két frakció a jövőben nem vesz részt a testület munkájában, így tiltakoznak Laborc Sándornak a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójává való kinevezése ellen.
Simicskó István akkor a bojkottról azt mondta: nem akarják ellehetetleníteni az Országgyűlés működését. Ő elnökként "akadályoztatva lesz", ezért, véleménye szerint az alelnök jogosítványai kiterjednek arra, hogy összehívhassa az üléseket.
Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke azonban az MTI-nek csütörtökön úgy nyilatkozott: mivel a testület működését kétharmados törvény szabályozza, vannak jogkörök, amelyeket az elnök senkire nem ruházhat át. Példaként említette, hogy ha egy titkos nyomozás során parlamenti képviselő kerül látótérbe, arról is közvetlenül a nemzetbiztonsági bizottság elnökét tájékoztatják.
Mint mondta, az sem egyértelmű, hogy alelnökként ő is összehívhatja-e a testületet. A szabályok szerint ugyanis ezt valóban kezdeményezheti a képviselők kétötöde is, de a bizottsági ülés összehívása akkor is az elnök jogkörébe tartozik.
A nemzetbiztonsági bizottság működését a nemzetbiztonsági törvény szabályozza, a testület látja el nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését (a szolgálatok vezetői félévente megjelennek a bizottság előtt). A jogszabály kimondja: mivel a nemzetbiztonsági szolgálatokat a kormány egyik minisztere felügyeli, az országgyűlési testület elnökének mindig ellenzéki képviselőnek kell lennie. Vagyis az ellenőrző szerep csorbulhat, ha a testület nem a törvénynek megfelelően ülésezik.