Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Irodája által koordinált nemzetközi kutatási projektben az ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet 1986 óta vesz részt. A több mint 20 éve zajló vizsgálat során eddig hat országos felmérés zajlott le. A legutóbbi adatgyűjtés 2006-ban történt közel hatezer, 11-17 éves fiatal megkérdezésével.
A vizsgálat kiterjedt a magyar iskolások egészségi állapotára, szubjektív jóllétére, a rizikómagatartásokra; a dohányzás, alkohol- és illegális drogfogyasztás elterjedtségére, továbbá arra, hogy a családi, iskolai, kortársi környezet miként befolyásolja mindezeket.
A vizsgálat eredményeiről csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban.
Németh Ágnes, az ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet kutatásvezetője számolt be arról, hogy az adatok tanúsága szerint a jelenleg dohányzó fiatalok 63,2 százaléka naponta gyújt rá, a fiúk 67,6 százaléka, a lányok 58,8 százaléka. A hetente dohányzó fiatalok száma az életkorral nő.
Az alkohol kipróbálása mind a két nem esetében magas arányú és ugyancsak növekszik az életkor előrehaladásával: a 11. évfolyamra több mint 90 százalék azoknak az aránya, akik már ittak valamilyen alkoholt. A lányok alkoholfogyasztása az általános iskolás osztályokban jelentősen kisebb arányú, azonban a felsőbb évfolyamokban már "utolérik" a fiúkat. Az anonim kérdőíveket kitöltő serdülők válaszai alapján elmondható: a 9. évfolyamosok 40 százaléka, míg a 11. évfolyamosok 60 százaléka részegedett már le életében.
A kábítószerfogyasztási szokásokról a középiskolás korú fiatalokat kérdezték meg. A felmérés szerint a 9-11. osztályos tanulók 20,3 százaléka fogyasztott már életében valamilyen illegális szert. A leggyakrabban a cannabis-származékokat próbálták ki, marihuánát, hasist.
"A lányoknál 20 évvel ezelőtt jóval kevésbé volt jellemző, hogy rendszeresen dohányoztak, vagy alkoholt fogyasztottak, náluk nagyobb növekedést tapasztaltunk és mostanra gyakorlatilag elérték a fiúk szintjét. De ez nem csak magyarországi tendencia, Nyugat-Európára és Kelet-Európára egyaránt jellemző" - mondta a távirati irodának Németh Ágnes.
A kutatás része volt a kortárs bántalmazás vizsgálata, amelyből kiderült, hogy 4 évvel ezelőtti adatokhoz képest jelentős változás nem tapasztalható a tettlegesség gyakoriságában.
A tanulók több mint fele az elmúlt 12 hónapban nem vett részt verekedésben, tizedük viszont négy-öt alkalommal is.
Örkény Ágota, az ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet kutatója a rossz anyagi helyzetű, illetve nem teljes családban élő fiatalok körében végzett vizsgálat eredményeiről beszélt. A kutatás során azt mérték fel, hogy ezek a fiatalok miként boldogulnak az életben. A felmérés eredménye szerint közel 20 százalékra tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik nem teljes családban, vagy rossz anyagi háttérben éltek, de ennek ellenére jól alkalmazkodtak az élethez, vagyis iskolát végeztek, baráti kapcsolatokat alakítottak ki és elégedetten élik életüket.
A két hátrányos csoport számára egyfajta "védőfaktort" nyújt, ha jó a szülő-gyermek kapcsolat, de pozitív támogatást tud nyújtani az iskolai és kortársi környezet is. A hátrányos helyzetű fiatalok esélyeinek növelése érdekében különös fontosságú az egyenlőtlenségek csökkentése, és az egészségügyre, oktatásra és szociális védelemre fordított kiadások növelése is - hangzott el a beszámolón.
