Tavaly júniusban zártkörű pályázatot írt ki a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. vagyonkezelésére, ami önmagában is épp elég érdekes lenne, hiszen már a megalapítás is azt a célt szolgálta, hogy ne kerüljön a magántőke érdekkörébe, hiszen olyan feladatot végez, aminek haszna nem pénzben fejezhető ki. Félő, hogy a profitorientált működtetés a kulturális örökség kárára érvényesülhet. További érdekessége az ügynek, hogy az összesen 950 pontból, 800-at kaphatott a vagyonkezelői jogért legtöbbet kínáló, illetve a legkevesebb állami forrást igénylő pályázó beadványa, míg a lóállomány megőrzése 100 a műemlékek védelme 50 pontot érhetett maximum. Úgy tűnik a háttérben harc folyik a Bábolna Rt. volt földbirtokainak tulajdonjogáért.

A HVG értesülései szerint a „bundagyanús, szakmai szempontokat is nélkülöző” zártkörű pályázattal azt a sertéstenyésztéssel foglalkozó Pegano Pig Kft.-t szerették volna lobbikörök nyeregbe juttatni, amelyiket MSZP-s kötődése miatt támadták a Bácsalmási Agráripari Rt. megvásárlásakor. A cég ügyvezető igazgatója, Takács Imre (cégtulajdonos Pálfi Gábor) levelet írt Zelles Sándornak a KVI vezérigazgatójának, amiben 25 évre kéri a Ménesbirtok vagyonkezelési jogát. A HVG azt is valószínűsítette, hogy a bábolnai sertéstelepeket megvásárló Pegano Pig földigénye állhat a vagyonkezelői jog megszerzésére irányuló törekvések háttérben. A pályázat megjelenése után Magyar Bálint szabad demokrata és Csontos János szocialista képviselő – aki a Lovas Eseti Bizottság elnöke volt – egy módosító indítvánnyal beemelték a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok és a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft-t abba a nagyjából 40 cégbe, ami tartós, 100 százalékos állami tulajdonban marad, és a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Nem adhatja magánkézbe. A képviselők kifejtették, azt tartanák szerencsésnek, ha az állami méneseket (Bábolna, Mezőhegyes, Szilvásvárad) közös felügyelet alá helyeznék. Ezzel a lépéssel meghiúsították a magántőke érdekkörébe kerülését a ménesnek.

A lobbizók között említik Dr. Kovácsné Horváth Klárát, Bábolna szocialista polgármesterét. A parlament szocialista frakciójában ülő politikusnőnek több összetűzése volt már a Ménesbirtok Kft-vel. Lehetséges indokai között említik, hogy az állami cég étterme – amit üzemeltetésre kiad – a kezdetektől konkurenciát jelentett annak a bábolnai étteremnek és szállodának, amely korábban az ő tulajdonában volt, bár - a jól értesültek szerint - papíron ma már nem az. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellenőrző bizottsága korábban érvénytelenítette annak a 240 hektárnyi területnek az értékesítésére kiírt pályázatot, amit egy a polgármesterasszonnyal kapcsolatban álló cég nyert meg. A városvezetés ki tervezte vonni a mezőgazdasági termelés alól az adott területet, hogy a helyére logisztikai központot létesíthessen egy spanyol befektetői csoport. Az adásvétel körül a jogász végzettségű városvezető segédkezett. Úgy tudjuk a bábolnaiak kapcsolatot vélnek felfedezni a polgármester és a Pegano Pig Kft. között; hiszen annak központi sertéstelepe évek óta engedély nélkül működik, a szagot kifogásoló többszörös lakossági bejelentések ellenére. A polgármesterasszonyt, hogy kifejthesse saját szemszögéből a történetet, többszöri próbálkozás ellenére sem tudtuk elérni.

Rombauer Tamásnak január 17-én indoklás nélkül felmondott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft-t azóta Mezei László agrármérnök vezeti. Az MNV már ki is írta a pályázatot az ügyvezetői posztra. A kiírás itt található. A pályázati kiíráson jól látszik, hogy igen gyors tempóban kellett azt megszövegezniük (hiányzik belőle a szakmai garancia, referencia a lótenyésztésben való jártasságról, és még gyorsabbnak kell lennie annak, aki pályázni szeretne (egy hét a kiírástól a határidőig). Feltéve, hogy megtalálja az alig ismert, még készülő és bonyolult webcímű oldalon. Nem lepődnénk meg, ha a győztes Mezei László névre hallgatna, és azon sem, ha szokatlanul gyorsan hirdetnék ki a végeredményt.

Bábolnán 1789 óta tenyésztenek lovakat. Világhírű a shagya-arab fajtát Báró Csekonics József méneskapitány alapozta meg. 1816 óta csak arab ménekkel lehetett fedezni a magas arab vérhányadú bábolnai kancákat. 1836-ban érkezett Szíriából a törzsnek nevet adó Shagya Senior. Az őshonos magyar shagya- (korábban bábolnai-) arab fajta mellett a ménes az arab telivér tenyésztésében érzett elévülhetetlen érdemeket és Dióspusztán angol telivéreket is tenyészt. Az egész világ arab állományának mindössze három százalékát kitevő egyiptomi arab telivér is képviselteti magát a gondozott populációban. Bábolna az egész világon fogalom, csúnya országblamázs lenne, ha nyerészkedés és szűk érdekcsoportok rövid távú anyagi érdekei miatt hagynánk elkótyavetyélni mindazt a munkát és örökséget, amit jelent. A bábolnai ménes – kiemelten a shagya-arab populáció – a nemzeti kultúra része, a léte nem múlhat ingatlanpanamákon, bennfenteseknek földtulajdon-juttatáson.

Hecker Walter a Magyarországi Arablótenyésztők Egyesületének elnöke így véleményezte, hogyan érinti a hazai arab lovak tenyésztését a Ménesbirtok Kft. és annak földbérleti joga körüli kenyérharc: „Mi úgy látjuk, hogy végveszélybe kerül a magyarországi arablótenyésztés ezzel a lépéssel. A ménesbirtokon található a fajta magménese, a legértékesebb állománya, ami nélkül a fajta fejlesztését lehetetlen elképzelni. Felvállaltuk, hogy a legjobb minőségű lovak kerüljenek ide. Ezt az állományt nemzetközi összefogással sikerült feljavítani. Felvállaltuk azt is, hogy a fajta biodiverzitását fenntartjuk. Különböző törzsek vannak, amik a fajta értékét növelik, nagyon sok anyagi áldozattal felvállaltuk, hogy a Jussuf törzset visszahozzuk. Most a Shagya törzs minősítésén dolgozunk, és van még egy törzs, amit meg kellene menteni. Most eltávolítják azt az embert, aki 17 éve ezen dolgozik, aki az ivadékokat ismeri, hogy a helyére tehessenek egy olyan embert, aki nem ért a lótenyésztéshez. Ez olyan, mintha rábíznák a Zeneakadémia vezetését egy emberre, aki nem ismeri a kottát. Én találkoztam Mezei Lászlóval és megmondtam neki, hogy tőlünk semmi jóra ne számítson. Mi támadni fogjuk, mert az a dolgunk, mint civil szervezetnek, hogy a fajtát védjük, fejlesszük. Az álattenyésztési törvény a mi kezünkbe adja három fajtának a fejlesztését-fenntartását, a shagya-arabét, az arab telivérét és az anglo-arabét. Nekem az a dolgom, hogy ezért küzdjek, és ameddig eszköz van a kezemben, azon fogok dolgozni, hogy ezt ne tegyék tönkre.

Fotó: www.babolnamenes.hu