Hány évig tart még a Harry Potter-láz?
Nem kell tovább várakozniuk a magyar Harry Potter rajongóknak, hiszen a leggyorsabbak már ma éjféltől kezükbe vehetik a sorozat hetedik, záró kötetét. A varázslótanonc története a mai gyerekirodalom egyik legnagyobb sikere, népszerűségét a Gyűrűk Urához v
2008. február 8. péntek 15:56 - Pálfi Rita
A sorozat utolsó kötetének magyarországi megjelenése előtt ellentmondó hírek terjednek a folytatásról, hiszen az írónő azt mondta, hogy Harry Potter és a Halálos ereklyék méltó lezárása a sorozat, de közben suttognak már lehetséges folytatásról, igaz ebben nem Harry lenne a központi figura.
Minek köszönhető, hogy a fiatal varázsló történetét ennyire hamar a legnagyobbak közé emelkedett? Hiszen együtt emlegetik olyan mesés történetekkel, mint a Csillagok háborúja, Gyűrűk ura, vagy a Magyarországon nemrég elterjedt Narnia krónikái.
A varázslás, a boszorkányok és minden, ami eltér a szürke hétköznapoktól, és ráadásul ha mindez olvasmányosan és érthetően van megírva garanciát jelenthet a sikerre. Talán az sem elhanyagolható szempont, hogy Rowlingnak sikerült olyat teremtenie, ami emészthető a gyermekek számára és nem túlságosan gyerekes egy felnőttnek. A könyv mondanivalója, a jó és a rossz küzdelme, a szeretet és a barátság ereje soha el nem avuló slágertémák.
Érdekes kérdés hogy, amennyiben valóban befejeződnek a varázsló kalandjai a hét végén magyarul is olvasható könyvben, vajon tíz év múlva is marad –e levegő a történet körül. Ne tűnik-e el ugyanolyan gyorsan, ahogy előretört a Harry Potter láz? Hiszen a fent is említett fantasztikus történetek már kiállták az idő próbáját, jelentősségük az évek múlásával nem csökkent. De említhetnék a Micimackó és A kis herceg példáját is.
Számokban
Az első Harry Potter regény 1997-ben jelent meg, a hetedik pedig idén július 21-én került angol nyelven a világ összes könyvesboltjába.
A Harry Potter regények minden létező irodalmi rekordot megdöntöttek mintegy 400 millió példányban adták el szerte a világon, és 64 nyelvre fordították le.
A sorozat hetedik része minden idők legkelendőbb könyve: megjelenésekor egy nap leforgása alatt több mint 11 millió példány kelt el belőle Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban.
A sorozat könyveiből eddig elkészült öt filmmel a forgalmazók eddig 4,47 milliárd dollárnyi bevételre tettek szert jegyeladásokból. Csak összehasonlításképp: a 22 James Bond film eddig 4,44, a hat részes Star wars pedig 4,23 milliárdot „hozott” a mozikasszákba.
Nem rangsorolnám a magas irodalom közé a Harry Potter könyveket, de egy pillanatig sem jelenti ez azt, hogy nem taníthat meg ugyanúgy egy csomó mindenre, mint egy futurista költemény. Talán. Sőt.
A legtöbb kritika a könyvsorozat kapcsán egyben az egyik legerősebb érv is mellette. Gyakran mondják ugyanis, hogy az írónő nem tett mást, mint felhasználta a létező meséket és mítoszokat és új történetet kerített köréjük. Az a tény, hogy Harry Potter történetében megjelennek olyan lények, mint a Főnix-madár, vagy a kentaurok, vagy a griffek több szempontból is hasznos. Egyrészt nyitottabbá teszi fiatal olvasóit a mitológia iránt, jobban érdeklik a gyerekeket a görög történetek, ha ismerős lények jelennek meg benne. Ugyanígy erősítheti az érdeklődést a halott nyelvek irányában az a tény, hogy az írónő a varázsigék többsége latin szavakból áll.
Ráadásul a világirodalom egyik legnagyobb alakja, William Shakespeare is „hozott anyagból” dolgozott, mégsem kérjük számon rajta történeteinek eredetiségét. Félreértés ne essék: nem óhajtom a szerzőt a nagy drámaíró szintjére emelni. Viszont tény, hogy nem a bármilyen világirodalmi előzmény nélküli cselekmény és a szereplők kitalálásánál kezdődik a jó író meghatározása.
A Harry Potter jelenség kapcsán sokan azt tartják egyértelműen pozitív hatásnak, hogy a gyerekeket visszacsalogathatja az olvasás oldalára, persze ezt ellensúlyozza, hogy folyamatosan filmesítik meg újabb és újabb részeit a kis varázsló kalandjainak. Rossz szájízű a különböző mellékkönyvek megjelentetése is, a cukorkák és minden egyéb marketing anyagok özönvízszerű terjedése is. Mindenesetre igaz, hogy egy a betűk megfejtéséhez köthető pozitív élmény ösztönzőleg hat további olvasmányok elkezdésére is. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek környezetétől is függ, hogy mennyire tudják „meglovagolni” a varázsütésre történt szemléletváltást. A generációk közti ároktemetést is elősegíti az, hogy van egy könyvsorozat, ami lázba hoz gyermeket és felnőttet egyaránt: találkozik a két világ.
Érzésem szerint a Harry Potter jelenség egyik legjelentősebb mozgatórugója, hogy a gyerekeknek és örökifjaknak is szüksége van összeesküvés elméletekre, csak máshogy. A varázslóiskola története és a varázs és varázstalan világ találkozásainak megjelenítése ugyanúgy megmozgatja az emberek képzelőerejét, mint egy politikai krimi vagy egy akciófilm a világ nagyhatalmainak küzdelméről és arról, ami mögötte van. Csak félre kell tennünk kicsit akadémikus lelkületünket.
A Potter könyvek értelmezésén is folyamatosan zajlanak a viták. Jean-Claude Milner francia nyelvész és filozófus a zárkötet megjelenésekor például azzal az elmélettel állt elő, hogy
A Harry-t mostohán nevelő család az angol középosztály megtestesítője, akik ma uralják a brit szigetországot, Margaret Thatcher- Marge néni párhuzam, az egyenlőség gondolata, nem vele született előjogok. Nem kell teljesen elfogadnunk Milner elmélet, hogy belássuk alapos társadalomkritikával és iróniával ábrázolja Rowling mind a varázsló, mind a varázstalan társadalmat. Aki olvasta a Potter könyveket biztos mosolyogva idézi fel a sajtóállapotok kapcsán, Luna Lovegood apjának bulvárlapját és Rita Vitrol szenzációhajhász újságírónő alakját. A mugliügyekkel (mugli – varázstalan személy) foglalkozó minisztérium működésében ugyanazt a zűrzavart mutatja, amit mi is érzékelünk saját varázstalan bürokratikus világunkban.
A sorozat hőseinek saját bulváréletük is kell kialakulni. Elég csak a közelmúlt egyik legnagyobb nemzetközi coming outjára gondolni: Rowling bejelentette, hogy a Roxfort varázslóiskola igazgatója, a regénysorozat egyik meghatározó szereplője Albus Dumbledore meleg.
Harry Potter jelentősségét mutatja az is, hogy a mindenkori katolikus egyházfő is véleményt alkotott róla. Valljuk be a világon számtalan mese, film és sorozat foglalkozik boszorkányokkal és mágiával és nem feltétlenül elítélő módon, mégsem vívta ki magának ezt a fajta megtisztelő figyelmet. A szerző egyébként protestáns vallású és ez az adalék inkább támasztja keresztény „támogatóinak” a véleményét alá, akik Jézus életével állítják párhuzamba a mágus történetét. Nem szabad arról sem megfelejtkezni, hogy a mű szembeállítja a fekete és a fehér mágiát (Albus Dumbledore neve is ezt mutatja, ugyanis az albus azt jelenti, fehér), nem az eszközt ítéli el hanem a felhasználó szándékait. Az sem igaz, hogy teljesen azonos lenne a két oldal fegyvertára, hiszen például a mumus elleni harc arról szól, hogy a varázslótanoncoknak nevetségessé kell tenniük félelmük megtestesülést, illetve van olyan átok, ami a „jók” oldaláról nem annyira erős, mert igaz gyűlölet kell ahhoz, hogy hatásos legyen.
Harry-ről 11. születésnapján derül ki, hogy varázsló. A sorozat idén lesz 11 éves, ki tudja, hogy mik derülnek még ki róla. Hogy mi lehet Harry Potter titka? Egyesek szerint a jó PR, de lehet, hogy még ennél is egyszerűbb: (a) varázslat.