A Diabetologia című orvosi szakfolyóirat nemrégiben tette közzé a Dallasi Diabetes és Endokrin Központ egy bizonyos inzulin típusról egy éven át végzett kutatásának eredményeit. Ennek alapján megerősödött a korábban már ismert tény, hogy a detemir nevű inzulinnak más hosszú hatású inzulinokhoz képest jóval kisebb a testsúlyt növelő hatása. A vizsgálati eredmények alátámasztották azt is, hogy még nagyobb testsúlyelőny érhető el, ha a páciens napi hosszú hatású inzulin-adagját nem két részre osztva, hanem egyszerre viszik be. A vércukorszint alakulása az egyszeri adagolás mellett a kutatás tanúsága szerint ugyanolyan kiegyensúlyozott marad, mint napi kétszeri bevitel esetén.

Ezt az inzulin típust Magyarországon is évek óta alkalmazzák. Aki éveken, vagy évtizedeken át túlsúlyos és van rá genetikai hajlama, nagyobb eséllyel betegszik meg időskori 2-es típusú cukorbetegségben. A túlsúly egyébként nemcsak a diabétesznek, hanem más késői szövődményeinek is rizikófaktora, úgy mint a szív- és érrendszeri betegségeknek, a magas vérnyomásnak, vagy a magas vérzsírszintnek. A cukorbetegek kezelése nem inzulinnal kezdődik, hanem életmód-változtatással, testsúlycsökkentéssel, valamint tablettás készítmények szedésével. Amikor ez már kevés a megfelelő anyagcsere-egyensúly fenntartásához, át kell állni az inzulinra.

- Erre sokszor a kelleténél később kerül sor. Mi az oka? - kérdeztük Dr. Tabák Ádám diabetológustól.

- A betegek általában félnek a tűszúrástól, valamint tartanak a testsúlynövekedéstől is. Leginkább ez késlelteti az inzulinkúra elkezdését - hangzott az egyszerű magyarázat.

A testsúlygyarapodást egyébként azzal magyarázzák a szakemberek, hogy abban az időszakban, amikor a páciensnek magas a vércukra, nagyon sok cukor távozik a szervezetből a vizelettel, csökkentve a testsúlyt. Amikor viszont sikerül beállítani a beteg vércukorszintjét, javul a cukorfelhasználás a szervezetben, és növekedik a testsúly. Emellett az inzulinnak van némi vízvisszatartó hatása is, ami ugyancsak hozzájárul a kilók növekedéséhez.

- Mint mondja, már napi egy inzulin-adaggal is beállítható a páciensek vércukorszintje. Mi alapján határozható meg, hogy a beteg ilyen kímélő kezelést kaphat-e?

- Amikor a gyógyszeres kezelésről átállunk az inzulinkezelésre, és ezt időben tesszük, akkor napi egy szúrással nagyon jól, nagyon biztonságosan beállítható a betegek vércukra.

Az inzulin fajtáját és az injekciók számát azonban alapvetően az dönti el, hogy milyen a beteg vércukra és a betegség típusa. Ezek alapján eldöntjük, hogy mely alaprendszert alkalmazzuk, majd olyan kiegészítő tényezőket is figyelembe lehet venni, amelyek a beteg állapotának hosszútávú alakulását, a szövődmények kifejlődését befolyásolják, például a testsúlynövekedést. Az inzulinkezelés direkt szövődményei közül a legrettegettebb a hypoglykemia, amikor a beteg vércukra hirtelen leesik. Ez ebben az esetben csak igen ritkán fordul elő.

Dr. Tabák Ádám szerint Magyarországon a lakosság 5-10 százaléka lehet cukorbeteg. Becslések szerint egymillió ember, de csak minden másodikat tartják nyilván. Az elhízás és a mozgásszegény életmód kétségtelenül az egyik legjelentősebb kockázati tényezőnek számít. Érdemes mindig odafigyelni a helyes táplálkozásra és időt fordítani a sportolásra, mert az enyhén emelkedett vércukorszint is maradandó károsodást okozhat a szervezetben, főleg a szív- és érrendszerben.