A reformáció talaján, az ökumenizmus jegyében
A metodisták a többi protestáns alapú szakadár kisegyháztól eltérően már gyerekkorban keresztelnek. Tevékenységük a Szentírás elmélyült tanulmányozása mellett a társadalmi szolidaritásra épülő szociális munka áll. Egyházuk hierarchiájának csúcsára a nők i
2008. február 10. vasárnap 17:38 - Bencsik Gyula
Ha már a családot említette, mi az álláspontjuk a válás, a születésszabályozás, az abortusz kérdésében?
Természetesen mi is férfi és nő házasságát tekintjük elfogadhatónak, és fontosnak is tartjuk, hogy két ember házasságban éljen. A házasságot úgy szeretnénk megáldani, hogy az a két ember számára örök érvényű legyen, de sajnos ez nem mindig működik. Elvált híveink ezért maradhatnak egyházunk tagjai, sőt, elváltakat is megáldunk újabb házasságra lépésükkor, abban az estben, ha mindketten felmérték előző házasságuk problémáját, és rendezetté vált kapcsolatuk előző házastársukkal. Egy válás mindig krízis az egyház számára, de ha az elváltak rendezik a konfliktusukat Istennel, családjukkal és a gyülekezettel, és bizonyos idő eltelik a válás óta, akkor egyházunk nem zárkózik el az újabb egyházi esküvőre irányuló kérés elől.
Az abortuszt eleve elutasítjuk, de megértjük azokat a helyzeteket, amikor az édesanyának az egészségéről van szó, vagy olyan családi nehézségről, ami súlyosbodna egy gyermek születésével; ilyen kérdésekkel lelkigondozói szempontból foglalkozunk, mindig az adott család életét vizsgáljuk.
Hogyan vélekednek az eutanázia kérdéséről?
Alapvetően elutasítjuk, hogy az ember beleavatkozzék élet és halál kérdésébe; ez az isten dolga. Ellenben mint magánember sokszor érzem azt, hogy súlyos nehézségek között élnek a gyógyíthatatlan betegek és hozzátartozóik, és talán fölösleges, hogy a kórházi gépek segítségével hetekig, hónapokig, évekig hagyják vegetálni a sokszor öntudatlan haldoklókat.
Lehet meleg vagy leszbikus tagja a gyülekezetnek?
Egyházunk állásfoglalása ezzel a fajta szexuális orientációval kapcsolatban az, hogy nem tartjuk biblikusnak, tehát Biblia-ellenesnek tekintjük, de nem utasítjuk el őket, mivel minden embernek szüksége van az isteni kegyelemre, nekik is. Tagságra tudtommal még nem jelentkeztek vállaltan homoszexuálisok, annak elbírálására vonatkozóan nincs kialakított álláspontunk. Hivatalosan egyházi szolgálatot nem végezhetnek.
Kizártak már valakit az ön vezetése alatt?
Drasztikus kizárásra nem emlékszem. Az egyházrendben az áll, hogy ha valakinek az életvitele vagy a gyülekezethez való viszonyulása nem alkalmas arra, hogy egy keresztyén gyülekezetnek a tagja legyen, akkor kizárható az illető. A tagság megszüntetése egyébként úgy zajlik, hogy egyrészt saját kérésére kivezetjük a tagkönyvből, másrészt ha nem látogatja a közösségét, egy idő után megkérdezzük tőle, hogy szeretne-e metodista tag maradni, és amennyiben nemleges a válasz, úgy szintén kivezetjük.
Hogyan válik valaki nemcsak papíron, hanem ténylegesen is metodista emberré?
A közösségnek különböző programjai vannak, főként az istentiszteletek, a Biblia-tanulmányozás, de működnek nálunk kiscsoportok – például itt, Óbudán –, ahol az emberek megbeszélik az istentiszteleten hallottakat, a személyes gondjaikat, örömeiket. Ezen kívül ott van az ünnepek, illetve az ünnepi istentiszteleteket követő szeretetvendégségek megszervezése, amelyekre vendégeket is hívnak az egyes közösségek. Tehát egy metodistától elvárható, hogy odafigyeljen a tagtársaira, a csoportjában lévő gyerekekre és fiatalokra, egyszóval ápolja a személyes kapcsolatokat.
Egyházuk vagy tagjaik exponálják magukat politikai kérdésekben?
Egyházként nem akarunk foglalkozni a nagypolitikával, de természetesen abban a környezetben, ahol élünk, kénytelenek vagyunk politizálni, hiszen a politika is a társadalom érdekeit hivatott szolgálni. A második világháború óta metodista országgyűlési képviselője volt a Parlamentnek a kisgazda Kósa András, aki az 1949 előtti időszakban, majd a rendszerváltás utáni első ciklusban ült az Országgyűlésben. A volt SZDSZ-es képviselő, Iványi Gábor nem tartozik a mi egyházi keretünkbe, az ő politikai nézeteivel nem teljesen tudunk egyetérteni, viszont karitatív tevékenységét elismerjük.
Miből gazdálkodnak?
Legnagyobbrészt a hívek adománya fedezi az egyházfenntartást, a közösségek működtetését és a lelkészek fizetését és járulékait. Ezen kívül még két forrásunk létezik: az 1 százalék és annak kiegészítése, amelynek összege évek óta stagnál, az állami támogatás összességében nominálisan is csökkent, értékében pedig sokkal inkább. A hazai forrásokon túl a svájci püspöki hivataltól kapunk még támogatást.