Horn Gábor szerint az a kérdés a rendszerváltással eldőlt, hogy az állami központi irányítás vagy a piac, a verseny a jobb a szolgáltatást igénybe vevők számára. A magukat konzervatívnak valló politikusok is az állítják ebben a kérdésben, hogy az igazán jó megoldás az állami akarat - közölte a kormánypárti képviselő, hozzátéve, pártja nem hisz ebben.
Úgy vélte, a magyar egészségügyben az elmúlt 17 évben komoly előrelépések voltak, de egy hivatal, a központosított egészségbiztosítási pénztár nem képes a betegek érdekeit képviselni.
Pesti Imre (Fidesz) szerencsétlen dolognak nevezte a liberális közgazdasági elveket ráhúzni az egészségügyre. Egy amerikai tanulmányra hivatkozva közölte: a profitorientált szervezetek minden tekintetben rosszabbak voltak, mint a nonprofit szervezetek.
Kupper András (szintén Fidesz) úgy vélte, lehet, hogy lesz lehetőség a biztosítóváltásra, de ez nem jelent versenyt a vidéken élők számára, ugyanis az embereknek nincs hova menniük, csak a településének körzetében lévő kórházba.
Pósán László (Fidesz) azt mondta, a kormány 2008-ban megváltoztatta a társadalombiztosítási járulékok elosztását. Átcsoportosították a nyugdíjkasszába és kivonják az egészségügyi kasszából, ez 120 milliárd forintos csökkenést jelent, annyit, amennyit az új rendszer felállásával ígérnek ennek a területnek.
Vojnik Mária (MSZP) erre reagálva közölte: az egészségbiztosítás kasszájából kifizetett néhány pénzbeli ellátást áttették a költségvetésben a nyugdíjbiztosítóhoz, ezek a III. csoportba tartozó rokkantnyugdíjak és néhány baleseti ellátás.
Veres János pénzügyminiszter hangsúlyozta: minden szükséges nyugdíjkiadás forrása megvan a költségvetésben. A büdzséből automatikusan kipótolják a nyugdíjjal kapcsolatos többletkiadásokat - fűzte hozzá. A pénzügyi tárca vezetője leszögezte: nem lehet arról szó Magyarországon, hogy nyugdíjkötelezettség kifizetetlen maradjon.
