A FRÁSZ mellett a Magyar Rádiós Dolgozók Szakszervezete (MRDSZ) és a Rádiós Műszakiak Szakszervezete (RÁMÜSZ) is a benyújtók között van.
Azért nem az ügyészséghez fordultak, mert jogi képviselőjük álláspontja szerint a történtek kiemelt ügynek számítanak - mondta, hozzátéve: annak vizsgálatát kérik, nem volt-e a közmédiumot indokolatlanul megterhelő túlvállalás a Kondor Katalin elnöksége idején indított vezetői tájékoztató informatikai rendszer beszerzése, amely tudomásuk szerint az eredetileg kalkulált 800 millió forintos ár kétszeresébe került eddig a rádiónak.
Közlése szerint az ár mellett kifogásolják azt is, hogy a szerződés szerintük előnytelen volt a közrádió számára, valamint annak megkötése előtt nem végeztek hatásvizsgálatot.
Vizsgálatot kérnek, ugyancsak ismeretlen tettes ellen, annak ügyében is, hogy az elnök mandátumának lejárta utáni két ügyvezető alelnök - Gőblyös István és Hollós János - a jogszabályban előírt időpontig nem számolta fel, alakította át a színlelt szerződéseket, az ennek kapcsán történtek pedig "a különösen nagy értékre megvalósult, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás gyanúját is felvetik" - mondta.
Varga Júlia szólt arról is: az emiatt indított munkaügyi eljárás és bírság következtében pedig milliárdos nagyságrendben esett el állami forrásoktól a Magyar Rádió.
"A szakszervezetek szeretnének végre tisztán látni, hogy mely okok vezettek oda, hogy a dolgozók évek óta nem kaptak fizetésemelést, reáljövedelmük csökkent és jelenleg is kérdéses, hogy mekkora fizetésemelésre kerülhet sor a cég gazdasági helyzete miatt" - mondta.
