Orbán, mint kormányfő - az első évértékelők

Az évértékelés hagyománya még 1999-ig nyúlik vissza, amikor Martonyi János és Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére Orbán Viktor még kormányfőként először adott látleletet az ország helyzetéről. Ennek a beszédnek legfontosabb eleme volt a Horn-kormány és a Bokros-csomag bírálata, illetve a NATO-belépés fontosságának hangsúlyozása, és persze a polgári kormányzás méltatása.

A következő összefoglaló talán az eddigi leghíresebb. A Millennium évében elhangzott értékelés szállóigévé vált szlogenje a „három szoba, három gyerek, négy kerék”, és itt fogalmazott úgy a Fidesz elnöke, hogy 1999-cel lezárult a rendszerváltás. Érdekesség, hogy név szerint említett olyan embereket, akik kiemelkedő sikereket értek el saját szakmájukban. A 2001-es összefoglaló már a kormányzati eredményekről szólt, illetve olyan patetikus fordulatokról, mint „szeretnénk hétköznapjainkat az örökléthez igazítani”. A 2002-es értékelés a teljes Fidesz-ciklus számvetésének tekinthető, itt főként a megkezdett munka folytatásának szükségességére került a hangsúly.

Próféciák ellenzékből

A választási kudarc utáni beszédek a kormánykritikát helyezték fókuszba, miszerint Medgyessy lerombolni igyekszik azt, amit a polgári oldal felépített. A később elhíresült Bethlen-idézet is ekkor hangzott el, elsősorban a társadalom kettészakítottságára utalva: „ne engedjétek, hogy a bizalom megszűnjön magyar és magyar között”. Rendhagyónak bizonyult a 2005-ös évértékelés, ezt ugyanis több állomásos vidéki turné előzte meg, ahol Orbán lakossági kérdésekre válaszolt. A Körcsarnokban tartott, szokásostól eltérően pulpitus nélkül, körbe rakott székekkel koreografált rituálé is inkább beszélgetés volt, mintsem beszéd. Ehhez a dialógus-hangulathoz illet a Nemzeti Konzultáció meghirdetése, amely újabb országjáró körutat jelentett.

A 2006-os esztendő Orbán-féle összegzése a közönyösség, a beletörődés témáját járta körül, és persze a választások tétjére hívta fel a figyelmet. Tavaly pedig az „ új többség” fogalmát vezette be az elnök, és ide köthető az irányadó „egy az ország, egy a zászló”-szlogen is.

Orbán Viktor 2008.

Idén Orbán visszatért a már hagyományos Syma-csarnokba, ahol a szokásoknak megfelelően Martonyi János nyitotta meg a rendezvényt. Az előzetes várakozások arról szóltak, hogy a mostani évértékelés a Fidesz előtt álló legnagyobb kihívást, a népszavazást taglalja majd, illetve gazdasági fronton támadja a kormányt. A hangnemet illetően a szakértők visszafogottságra számítottak, hiszen elsősorban a Fideszt elutasító, de az egészségprivatizációval egyet nem értő szavazóbázis megnyerése lehet a pártelnök célja. S hogy mennyire igazolódtak be az elvárások?

Orbán köszönetnyilvánítással kezdett, megdicsérte Martonyit a jövőt boncolgató cikkeiért, majd jutott egy bók a szintén jelenlévő Mádl Ferencnek, aki 61 értelmiségivel együtt tiltakozott az egészségügy fizetőssé tétele ellen. A pártelnök „A jövő igennel kezdődik” feliratú pulpitusról beszélt, a hallgatóság soraiban pedig fel lehetett fedezni Tarlós Istvánt, Navracsics Tibort és Sebeők Jánost is.

"Ez így nem mehet tovább!"

Taktikusan nyitotta az értékelés lényegi részét az elnök, ugyanis kifejtette, hogy kivételesen nem a negatívumokat fogja kiemelni a tavalyi esztendő történéseiből, hanem éppen a pozitívumokat. Ennek ellenére ezután elsorolta, hogy mikről nem fog beszélni, vagyis mégis elkészült a lista a kormány negatívnak ítélt intézkedéseiről. Majd valóban az erények ecsetelése következett, amely végül is egy pozitívumra korlátozódott: „Omladozni kezdtek azok a falak, amik eddig elválasztották az embereket.” A pártelnök ezzel arra utalt, hogy a kormányellenesség szerinte egységbe forrasztotta a társadalmat, hiszen mindenki belátta: „Ez így nem mehet tovább.”

Hat év szocialista kormányzásából elege van az embereknek, ugyanis nem a dogmák, hanem az állampolgárok szolgálata lenne a cél. Itt dobta be Orbán az idei szlogent is, miszerint „A jövő igennel kezdődik.” Ezt továbbgördítve elmondta, hogy az ő fejében a jövő és a siker motívuma egybekapcsolódik, de jelenleg nem ez jellemzi a magyar helyzetet.

"Nem reformok, sikerek kellenek!"

Kis flash-back jött a rendszerváltás idejére, amikor a pártelnök szerint a fő célokat illetően azért a politikai csatározások mögött ott húzódott az egyetértés, miszerint Magyarország legyen jobb hely. További közös nevező volt az önkényes hatalom elutasítása, a nemzeti függetlenség megőrzése, a középszerűség elvetése és a pénztől, meg pozícióktól függő karrierek világa elleni harc. Ezzel szemben jelenleg a kudarc és a beletörődés uralja a közgondolkozást. „Nem reformok, sikerek kellenek!” - adta ki a jelszót Orbán, majd jött egy hasonlat is. Nem a kenyeret kell másképp szeletelni, hanem nagyobb kenyeret kell sütni az országnak.

Sőt, egy másik sikerrecept is elhangzott, eszerint a növekedés titka hármas: „egészség, tudás, felelős kormányzás”. Ezt újabb múltidézés kísérte, egészen a pártelnök egyetemi éveiig visszanyúlva. Küzdelmesen, mellette munkát vállalva, de el lehetett akkor még végezni egy egyetemet, fogalmazott Orbán, majd visszazökkent a jelenbe. Ma már ugyanis, „ha nincs pénzed, nem tanulhat a gyermeked”-szemlélet uralkodik. Ez pedig sok családban óriási tragédia.

Nógrádban korán halnak - a népszavazás önmagában győzelem

Jött egy apokaliptikus nemzetvízió: ha így folytatódnak a dolgok, a harmadik világ országaihoz hasonlóan szemetet fogunk égetni. Noha tehetséges nép vagyunk, és még lenne esélyünk a felzárkózásra, a nyugathoz való csatlakozásra. Itt kapcsolta be Orbán a népszavazás témáját: ahogy rámutatott, az egészségügy eddig sem volt ingyenes a súlyos adóterhek miatt, így a vizitdíj és a napidíj olyan, mintha egy színházba kifelé és befelé menet is jegyet kellene váltani. Elkeseredésre azonban semmi ok, mert már a népszavazás kitűzése is győzelemmel ér fel, először fordul elő, hogy egy népi kezdeményezés a kormánnyal szembemenve is sikeres lehet.

„Aki (március) 9-én igent mond, az az egészségre, a tudásra, a felelős kormányzásra mond igent, nem csak a tandíj, vizitdíj, a kórházi napidíj eltörlésére. Aki igent mond, az a gazdasági fordulatra, a növekedésre és sikeres jövőre mond igent, és nem csak egy rossz politika megállítására” - fogalmazta meg Orbán.

A beszéd utolsó része sötét helyzetértékelés volt, hiszen hiába a sok kormányzati személycsere, ha jottányit sem jut előre tőle az ország. Egy statisztikát idézve pedig kifejtette, hogy jelenleg egy budai, második kerületi és egy nógrádi lakos várható élettartama közti különbség 12 év, ami csak növekedhet. Zárásképpen elhangzott a már-már védjegynek tekinthető „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”-buzdítás is.