Nem tudjuk, miről szólnak a reformok

A magyarok többsége csak azt tudta felidézni, hogy a kormány valamilyen több pénztáras vagy több-biztosítós rendszer bevezetését tervezi, egyéb részletek csak nagyon keveseknek jutottak eszébe - olvasható a távirati irodához szerdán eljuttatott közleményből.

A felmérés szerint a lakosság 62 százaléka úgy tudja, hogy az új rendszerben mindenki biztosított marad, akinek eddig volt társadalombiztosítása, míg 27 százalék szerint csak azoknak lesz biztosításuk, akik meg tudják azt fizetni.

A Medián magánbefektetők jövőbeli szerepét firtató kérdésére nagyjából ugyanannyian mondták azt, hogy a magánbefektetők – a törvény betűjének megfelelően – csak bizonyos feltételekkel és csak kisebbségi tulajdonosként vállalhatnak szerepet, mint ahányan azt, hogy az üzleti biztosítók fogják átvenni a társadalombiztosítás szerepét.

Száz emberből csupán egy válaszolta azt, hogy teljes mértékben ismeri a kormány egészségbiztosítással kapcsolatos reformterveit, és csak kevesebb mint minden negyedik volt nagyjából tisztában a pénztártörvénnyel kapcsolatban - mutatott rá a közvélemény-kutató intézet.
Csaknem kétszer annyian vannak azok, akik szerint a biztosítási reform káros hatással lesz az egészségügyi ellátásra, mint akik szerint javítani fog rajta: a kormánypárti szavazók bizakodóbbak. A magukat tájékozottnak mondók csak "egy hajszállal" többen várnak pozitív hatást a reformtól, mint akik negatív fejleményektől tartanak, míg a kevésbé vagy egyáltalán nem tájékozottak körében az utóbbiak vannak jókora többségben - áll a felmérésben.

A biztosítási reformmal szembeni félelmek ellenére a többség nem lelkesedett a Fidesz – parlamentben hétfőn leszavazott – törvénymegerősítő népszavazási kezdeményezésért. Minden második megkérdezett és minden harmadik ellenzéki szavazó inkább azzal a véleménnyel értett egyet, hogy az ország kormányozhatatlanná válásához vezetne, ha minden törvényt népszavazással kellene megerősíteni.