Persze Kína ezen a területen is minden tőle telhetőt megtesz. „A kínai kormány és a főváros önkormányzata hihetetlenül nagy összegeket fordított a környezetvédelemre, s ennek előnyeit az olimpiai játékok valamennyi résztvevője tapasztalhatja majd” – nyilatkozta Szergej Bubka, egykori világklasszis rúdugró, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottságának tagja. Persze a környezetvédelemben meglévő évtizedes lemaradásokat nem lehet egyik napról a másikra leküzdeni.

Ennek ellenére az olimpia szervezői minden tőlük telhetőt megtesznek, és próbálnak a legapróbb részletekre is gondot fordítani. A nyilvános helyeken történő dohányzás visszaszorítása érdekében például szigorú pénzbüntetéseket vezettek be, megtiltották a fővárosban közlekedő taxik és azok vezetői számára is a dohányzást, valamint célul tűzték ki, hogy az olimpiai turisták számára ajánlott szállodai szobák legalább 70 százalékában tilos legyen a dohányzás. E mellett a korábbi olimpiákhoz hasonlóan füstmentes lesz az olimpiai falu, valamennyi versenyszínhely és környéke, sőt a sajtóközpont is.

Ettől függetlenül persze a légszennyezettség még nagyon komoly problémákat okozhat a világ legnépesebb országának fővárosában az augusztus 8-án kezdődő ötkarikás játékok alatt. Erre maga Jacques Rogge, a NOB elnöke figyelmeztetett a tavaly augusztusban rendezett próba versenyek során. A svájci sportvezető akkor azt is kilátásba helyezte hogy egyes szabadtéri számokat talán el is kell majd halasztani, ha a levegő túlságosan szennyezett marad.

Arról, hogy a légszennyezettség valóban ilyen jelentős problémákat okozhat-e, Lenkei Péterrel a Levegő Munkacsoport szakértőjével beszélgettünk. „A probléma nagyon is valós, ugyanis Peking egy nagy kiterjedésű, népes város, és az elmúlt években a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan, sőt talán még azt meghaladó mértékben nőtt egész Kínában, így a fővárosban is a személygépkocsik száma. Ezzel pedig kialakult egy korábban nem létező, hatalmas méretű légszennyező probléma. Ez köszönhető, annak is, hogy Kínában nagyon sok olyan autót gyártanak, melyeknek a légszennyezési paraméterei nem felelnek meg az európai szabványoknak, nem véletlen, hogy Európában nem tudják eladni ezeket az autókat” – mondta Lenkei.

A megoldásról szólva a szakértő megjegyezte, hogy a személyautók drasztikus korlátozására van szükség, ami Kínában lehetséges is, mert nem úgy működnek a dolgok, mint Európában: ha kiadják a pártutasítást, akkor megáll a forgalom, ilyen egyszerű. Persze egy 16 milliós metropoliszban nem lehet teljesen leállítani a gépjárműforgalmat, viszont vissza lehet szorítani például a tömegközlekedés fejlesztésével. Ezt célozza meg a pekingi metró 10. vonalának megnyitása is, amely rendkívül fontos szerepet tölt be az olimpiai közlekedésben. Hossza 57 kilométer, és 45 állomást érint, amelyek közül 24 átszállási lehetőséget biztosít a már forgalomban lévő vonalakra. A szerelvények alig negyven perc alatt teszik meg az 57 kilométeres utat. Az olimpiai játékok idején a metró a város első számú tömegközlekedési eszközévé lép elő. Az elmúlt öt esztendőben egyébként az akkori 114 kilométerről a vonalhálózat 198 kilométerre emelkedett.

A tömegközlekedés fejlesztése mellett egyébként az olimpia ideje alatt bevezetik az Euro-IV szabványnak megfelelő alacsony-kéntartalmú benzin és dízelüzemanyagokat is, melyek szintén a légszennyezés mértékét hivatottak csökkenteni.

Az általunk megkérdezett szakértő, Lenkei Péter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb problémát a talaj közeli ózonszint magassága okozhatja. „Peking olyan éghajlati övben fekszik, ahol nyáron elég nagy meleg lehet, melyek következtében egy akár fél Magyarországnyi területet is beteríthet a talaj közeli ózon taralmú levegő. Az ózon több óra alatt alakul ki a levegőben lévő légszennyező anyagok hatására, és egy Peking méretű várost képes teljesen beteríteni.” - Mondta a szakértő, aki hozzátette, hogy a helyzetet fokozhatja az olimpia következtében megnövekvő repülőgép-forgalom, ugyanis a repülők káros hatású szénhidrogént, és nitrogénoxidot bocsátanak ki, nagy mennyiségben.



A kérdés az, hogy az ózon milyen élettani hatásokkal járhat, hogyan befolyásolhatja a sportolók teljesítményét. Ezzel kapcsolatban több nemzetközi hírű szakember is nyilatkozott már. Dr. Todd Schlifstein a New York-i orvostudományi egyetem adjunktusa például azt mondta, hogy jelentősen visszavetheti egyes sportolók teljesítményét a pekingi levegő. Ezt erősítette meg Dr. Michal Krzyanowski az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőség és egészségügyi tanácsadója is: „Peking levegőjében található szénre és ózonra - amelyet rendszeresen lélegez be a helyi lakosság - a szív és érrendszer rendkívül érzékenyen reagál. Sokaknál nehézlégzést és bőrproblémát okozhat, a szmog súlyos esetben az artériák elzáródásához is vezethet” - mondta a szakember, aki kiemelte, hogy a nagyobb károsodáshoz ugyan hosszú évek szükségesek, azonban egy rövid pekingi tartózkodás sem kockázatmentes, különösen nem a versenysportolóknak. Az olimpiai sportolók, akik sokkal keményebben gyakorolnak, egy átlagemberhez képest több levegőt szívnak magukba, így a szennyezőanyagokból is több jut a tüdejükbe" - tette hozzá Krzyanowski. Ez a levegő akadályozhatja meg például a címvédésben napjaink legjobb női teniszezőjét Justine Henin-t is, aki, tavaly súlyos asztmás panaszai miatt nem vett részt azon a pekingi tornán, melyet éppen a mi Szávay Ágink nyert meg! Tehát nagyon sok függ attól, hogy a sportolók mennyire érzékenyek ilyen szempontból. A levegő okozta problémák egyébként a hosszútávfutókat érinthetik majd legkritikusabban.

Lenkei Péter az élettani hatásokkal kapcsolatban arról beszélt, hogy a légszennyező anyagok, például a finompor szennyezés néhány óra alatt képes jelentős változásokat okozni a vérképben, ami a sportolók teljesítményére is kihathat. Az ózon a nyálkahártyát károsítja, a légzésfunkciókat rontja, tehát amikor egy sportolónak csúcsteljesítményt kell nyújtania, akkor nem mindegy, hogy a levegő terhelt-e légszennyező anyagokkal, vagy sem – mondta Lenkei, aki azt is hozzátette, hogy erre a sportolók külön nem tudnak készülni, csak a megelőzésben bízhatnak. Ez egyébként nem csak a sportolók érdeke, hanem a szurkolóké is, hiszen egy erősen szennyezett levegőben ők sem tudják élvezni a játékokat, a szakértő elmondása szerint.

Lenkei Péter kitért arra is, hogy a légszennyezés problémája nem csak Pekinget érinti, hanem például Londont is, ahol majd a 2012-es játékokat rendezik. De mivel Anglia szeles ország, és a hatalmas hőség sem jellemző annyira, így ott ez kevésbé befolyásolhatja a játékokat. Nem beszélve arról, hogy Londonban már most gondot fordítanak az autóközlekedés korlátozására, például a dugódíj bevezetésével, vagy a terepjárók belvárosból való kitiltásával. Lenkeit arról is megkérdeztük, hogy egy esetleges budapesti olimpia esetén, nekünk mennyire jelentene gondot a rendezésben a légszennyezés. Erre a Levegő Munkacsoport szakértője kifejtette, hogy tavaly nyáron volt Budapesten szmogriadó, ami azt mutatja, hogy hazánkban is kialakulhat olyan mértékű szennyezés, ami a sportolást ellehetetleníti. Már csak azért is jelenthetne ez problémát, mert Magyarország nem tud megfelelni az uniós levegőtisztasági irányelveknek.

Pekingre visszatérve megnyugtatásképpen álljon itt két példa, amely azt bizonyítja hogy ezek a kínaiak bizony nem ismernek lehetetlent, és ha kell a természettel is szembeszállnak. Télen a nagy havazás közepette például több ezer katonát vezényeltek az utcákra havat lapátolni, tehát tulajdonképpen hadat üzentek a télnek. Ami viszont még ennél is meglepőbb, hogy amennyiben a XXVI. Nyári Olimpiai Játékok megnyitója előtt a meteorológusok esőt jeleznek, úgy rakétákkal oszlatják el a viharfelhőket, amint azt Sanghajban októberben már sikeresen meg is tettek egy sportrendezvényen. Kínában tehát bármire képesek az olimpia érdekében, ezért ne legyenek kétségeink afelől, hogy a szmoggal is megbirkóznak a játékok kezdetéig.