A most folyó elnökválasztási harc talán legfontosabb témája az egészségügyi ellátás átalakításának kérdése. Az Egyesült Államok a bruttó nemzeti össztermékéből csaknem dupláját költi egészségügyre, mint a nyugat-európai országok többsége, ennek ellenére csaknem 47 millió állampolgár semmiféle biztosításban nem részesül.

A British Medical Journal angol orvosi hetilap nemrég közölte azt a vizsgálatot, amely szerint a hét vezető ipari ország lakosai közül az amerikaiak voltak a legelégedetlenebbek az egészségügyi ellátás rendszerével. Arról is gyakran írnak, hogy a várható életkilátások és az újszülött halálozás tekintetében az iparilag fejlett világban az Egyesült Államok a legutolsó helyek egyikét foglalja el.
A most nyilvánosságra került számadatok a legutolsó, teljes értékelésre alkalmas évre, 2005-re vonatkoznak. Mint kiderült, a tíz legdrágább betegség kezelési költsége mintegy 500 milliárd dollárt tesz ki. Ez felöleli az orvosi vizitek költségét, a klinikák és sürgősségi osztályok fenntartását, a kórházi és otthoni ápolást, valamint a receptköteles gyógyszerek árát.

A legdrágább betegségnek a szívbetegségek csoportja bizonyult. Az adott esztendőben ezek ellátására 76 milliárd dollárt költöttek. A következő tételt a balesetek jelentették. Ezeknek kezelésére 72 milliárd dollár ment el. A rosszindulatú daganatos betegségek a harmadik helyen találhatók, 70 milliárdos költséggel.

Nem csak a testi bajok, de a lelki betegségek ellátása sem olcsó. A pszichiátriai gyógyítás, elsősorban a depresszió kezelése található a negyedik helyen. Ennek ára 56 milliárd dollár volt. A tüdőgyógyászat, beleértve az asztmát és a krónikus obstruktív tüdőbetegséget is a következő tétel, 54 milliárd dollárnyi kiadással.

A listában a magas vérnyomás kezelése 42 milliárd dollárt, a cukorbetegségé 34 milliárd dollárt tett ki és ugyanennyit költöttek az izületi panaszok kezelésére is. A tízes lista utolsó két helyét a hátfájás és a szülészeti ellátás egyaránt 32 milliárdos tétele foglalja el.

A hatalmas jelentés emlékeztet arra, hogy a halál okaként az esetek 70 százalékában valamelyik, a statisztikában föltüntetett krónikus betegség szerepel és minden tizedik amerikai életének minőségét is ezek a betegségek teszik elkeserítővé. Persze, ez nem csupán az Egyesült Államok területére érvényes összefüggés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb adatai szerint már az egész világban is az egészségügy legnagyobb megterhelését ezek a betegségek jelentik.