Minden cseppjét összetapogattuk

Amerikai kutatók 17 különböző tevékenység - például a halászat vagy a hajózás - környezeti hatását mérték fel, majd az eredmények alapján térképvázlatokat készítettek arról, hogy hol és mennyire befolyásolja a tengerek és óceánok vizét, élővilágát és geográfiáját az adott tevékenység. Végül megszerkesztették az ember nyomát jelző tengeri világatlaszt.

A munka végére nem maradt fehér folt a térképen. "Mindenhol kimutatható legalább egy tevékenység hatása. Erre egyáltalán nem számítottunk, és arra sem, hogy az egész terület 40 százalékán több tevékenység együttes hatása érzékelhető" - mondta Ben Halpern, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem munkatársa.

Az egyetem ökológiai analízis és szintézis intézetében végzett felmérés szerint a leginkább érintett területek az Északi-tenger és a Földközi-tenger, a Dél-, illetve a Kelet-kínai-tenger, a Vörös-tenger, a Perzsa-öböl, a Karib-tenger, valamint Észak-Amerika keleti partvidéke, a Bering-tenger és egyes régiók a Csendes-óceán nyugati részén.

Az "emberi tevékenység hatása" megszépítő kifejezés, valójában állapotromlást jelent; fajok kipusztulását és az élővilág változatosságának csökkenését, a halállomány ritkulását és a korallzátonyokat, homokpadokat, sziklaszirteket és más képződményeket fenyegető problémák szaporodását.

"Akadnak azért szinte érintetlen területek is. Nem nagyok és védelemre szorulnak, de ezek az apró, elszórt foltok a térképen jelzik, hogy nincs minden veszve, és mintául szolgálhatnak ahhoz, hogy milyen az az állapot, amelyet közös munkával a többi területen vissza kellene állítani" - mondta Ben Halpern.

A térkép a Science című amerikai tudományos magazin új számában jelent meg. A vizsgálatban 19 tudós vett részt, egyebek mellett az olajfúrótornyok, a kereskedelmi hajózás, a halászat különböző vállfajai, illetve a klímaváltozás és a vízszennyezés következtében beindult folyamatok hatását elemezték.