Az államfő a törvény decemberi elfogadása után megfontolásra visszaküldte a jogszabályt az Országgyűlésnek, amely február 11-én - módosításokkal - ismét megszavazta azt.
Kumin Ferenc közölte: az alkotmány és az Alkotmánybíróság ezt értelmező 2003-as határozata szerint az államfő a törvény újbóli parlamenti elfogadása után öt napon belül köteles aláírni és kihirdetni az egészségbiztosítási pénztárakról február 11-én elfogadott törvényt.
Mint mondta, a jogszabályt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerdán délután küldte meg a köztársasági elnöknek. Az öt nap csütörtöktől kezdődik. Az államfő péntekig nem írta alá a törvényt, így várhatóan ezt hétfőn teszi meg.

A főosztályvezető hangsúlyozta: az államfő úgy látja, a törvénnyel kapcsolatos kifogásainak többségét a parlament által elfogadott módosítások nem érintették.

Sólyom László egy kereskedelmi rádiónak február elején adott interjújában közölte: az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény kapcsán akkor fordulhatott volna az Alkotmánybírósághoz, ha a már elfogadott, de ki nem hirdetett törvény alkotmányellenes. Mint mondta, nagyon alaposan megvizsgálták a törvényt, és úgy találták, nincs olyan rendelkezése, ami az alkotmányba ütközne.

Az államfő akkor beszélt arról is, hogy híve mindenfajta reformnak, de szerinte nem lehet ezeket úgy átvinni, hogy nincs egy nagyon határozott és pontos menetrend. Támogatottság nélkül nem fognak sikerülni az előttünk álló nagyon nehéz reformok - jelentette ki.

Az Országgyűlés hétfőn 203 igen szavazattal, 173 voks ellenében fogadta el az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt.

A törvény értelmében a magyar állam zártkörű részvénytársasági formában, egyenként 20 millió forintos tőkével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapít - négyet a fővárosban és Pest megyében, 18-at a többi megyében.

Az elfogadott jogszabály szerint a pénztárak 2009. február 1-jén állnak fel, működésüket pedig április 1-jén kezdik meg. A tagtoborzásra február 15. és március 15. között lesz lehetőség. A létrehozott pénztárak részvényeinek 49 százalékát pályázaton értékesítik, ezt vehetik meg a szakmai befektetők, 51 százalék azonban állami tulajdonban marad. Amennyiben valamely pénztárban nincs kisebbségi tulajdonos, a meghatározott jogosítványokat az állam gyakorolja.