"A csoport vizsgálatai megerősítették, hogy a fejlett országok egyik leghalálosabb betegsége ellen is legjobb gyógymód a megelőzés" - magyarázza Tim Murphy, a Brit-kolumbiai Egyetem agysebésze.
"Az emberek többsége azt hiszi, hogyha +nem lesz nagy baj, ha egy szélütést követően három órán belül kórházba kerülök+" - fűzi hozzá - "ez persze lehetséges, de a strukturális változások gyorsan kialakulhatnak, ezért inkább tanácsos a rizikófaktorokat mérlegelni, és elgondolkodni az életmód megváltoztatásán".

Az agyi érkatasztrófák 80 százalékban okoznak vérellátási zavarokat vagy legalábbis drasztikus vérellátási zavart.

A Neuroscience című folyóiratban megjelentetett tanulmányukban a kanadai kutatóorvosok megállapítják, hogy a jelentős károsodások - amelyek sokszor visszafordíthatatlanok - azonnal a stroke után kialakulnak. A tudósok kísérleti egerek agyának vérellátását akadályozták, majd különféle képalkotó eszközökkel vizsgálták a vérellátási zavar hatását. Elsőként az ischaemiás depolarizációnak (vérhiányos elektromos kisülés) nevezett jelenség tapasztalható, amely villámgyorsan tönkreteszi az idegsejtek közötti kapcsolatokat.

Emiatt aztán a betegek semmiképpen sem kaphatnak "idejekorán" kezelést. A véráramlás minél gyorsabb helyreállításával az agyi funkciók többsége visszatér, de a kutatók megállapítása szerint az idegsejtkapcsolatok mintegy hat százaléka még így is végképpen megsemmisül.

A dohányzás, a túlsúly, a fizikai aktivitás hiánya, az alkoholizmus, cukorbetegség, stressz és a magas koleszterinszint növelik az agyi érkatasztrófa veszélyét.