Wim Delvoye kiállítása az Ernst Múzeumban
A régióban elsőként Magyarországon mutatják be a kortárs képzőművészet fenegyerekének tartott világhírű flamand Wim Delvoye munkáit - mondta el Simon Kati, az Ernst Múzeumban látható tárlat kurátora pénteken a sajtó képviselőinek szervezett bemutatón, ame
2008. február 15. péntek 16:16 - Hírextra
Wim Delvoye kiállítása a LOW Holland-Flamand Kultfeszt keretében látható Budapesten március 23-ig. A tárlat hivatalos megnyitóját péntek este tartják, az ünnepségen részt vesz Margit holland hercegnő is.
A provokatívnak, olykor bizarrnak tartott képzőművész egy-egy fontos alkotói korszakát reprezentálja a tárlat. A kiállításon az emberi emésztőrendszert modellező Cloaca nevű alkotás egyik változata mellett bemutatnak tetovált disznóbőröket, a delfti porcelán festett mintáival díszített gázpalackokat, valamint egy tikfából faragott, barokk mintákkal díszített betonkeverőt is.
Simon Kati a Cloaca elnevezésű alkotásról kifejtette: az emberi emésztőrendszer modellje nagyon összetett gondolkodásmódot tükröz, ugyanakkor a közönség véleményét a világon mindenhol megosztotta. A hatalmas üvegdobozban több kisebb üveghenger modellezi az emberi emésztőrendszert; a gép imitálja a rágást, a nyelést, az emésztést és az ürítést.
A múzeumban látható változatot naponta kétszer, 13 órakor és este fél hétkor "etetik", ennek megfelelően a végtermék reggel nyolckor és délután fél hatkor keletkezik - jegyezte meg a kurátor.
Dieter Roelstraete író, művészeti teoretikus a tárlat központi darabjának a Cloacát tekinti, amely szerinte "a kijózanító radikalizmus" segítségével "a művészetet egy szintre hozza a szarral", a művészetet, azaz a kultúra ajándékát, összehasonlítja a test "ajándékával". Hozzátette: a tetovált malacbőrök is ezt a radikalizmust tükrözik.
A tetovált disznóbőrökkel kapcsolatban a múzeum egy filmet is vetít arról, hogy nevelik az állatokat a Peking melletti malacfarmon.
Wim Delvoye arra a kérdésre, hogy miért Kínában tenyészti a disznókat, azt mondta: a hely parodizálja azt az ellentétet, ami az alacsony bérűek foglalkoztatása és az ipari világ között fennáll.
A flamand művész arra a felvetésre, hogy mi a jelentősége munkáin az ismert vállalatok, multinacionális cégek logóinak és a márkaneveknek, azt válaszolta: egyrészt kritikát fejt ki azokról a cégekről, amelyek "vizuális szennyezést" okoznak. Másrészt önkritikát is gyakorol: a művész mint romantikus lény és a hatékony vállalat közötti ellentmondásra világít rá. "A művész is csak egy brand, amit lehet reklámozni, eladni" - fejtette ki. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy kifejezetten szereti ezeket a cégeket, mivel saját kategóriájukban a legjobb minőséget képviselik.
Bencsik Barnabás művészettörténész, a LOW fesztivál egyik kezdeményezője Wim Delvoye művészetéről elmondta: alkotásai "szerteágazó, szubverzív gondolatokat" tükröznek, megosztják a közvéleményt, de felszabadító erővel is hatnak. A flamand alkotó közérthető, de sokrétű nyelven szól a közönséghez.
A sajtóbejáráson kiosztott összegzésben olvasható, hogy Wim Delvoye jelenleg eddigi legnagyobb szabású projektjén dolgozik: az antwerpeni kikötőben épít egy kápolnát, mely a tervek szerint 2009-ben készül el. A mű belga, francia, olasz és spanyol katedrálisokat vesz alapul, hogy megvalósítsa nagyra törő célját, a gótikus templom tökéletes alakjának kifejlesztését.
Wim Delvoye 1965-ben született, a belgiumi Gentben él és dolgozik. Nemzetközi elismertségét többek között olyan reprezentatív kiállítások alapozták meg, mint az 1990-es és 1999-es Velencei Biennálé, valamint az 1992-es Documenta 9.
Forrás: MTI