Kik azok a házfoglalók és mit akarnak?
Felröppent a hír, hogy foglalt ház, másképpen squat lesz a Kultiplexből, mert arra kényszerítik a pénzéhes világi hatalmasságok. Miről szól a foglalt ház, miért nyúlnak illegális eszközhöz a metropoliszok Robin Hoodjai? Megint törvényen kívüliként kell me
2008. február 19. kedd 09:59 - Tálos Lőrinc
Arra a felvetésre, hogy mindig a sajtó nyilvánossága előtt foglaltak el kiemelt épületeket, így folytatja az Úttörő Áruház elfoglalásában szerepet vállaló újságíró, az indy.media.hu munkatársa: „Egyszerre hivatkoztunk a hajléktalanokra, a fiatalság lakáshoz jutásának a
problémájára, az egyre jobban lerohadó budapesti, belvárosi lakóépületekre, a kulturális szórakozás ellehetetlenülésére. Arra, ahogyan a kapitalizmus benyomul a szabadidő eltöltés módozataiba és – ahogy Budapesten ezt tapasztaljuk – kizárólagossá teszi a fogyasztásorientált, pénzköltéshez kötött szórakozást vagy kulturális életet és a szabadidő eltöltését. Tulajdonképpen egy alternatív műveledési ház is lett volna az a squat, amit a Centrum Csoport létre akart hozni.
Megszűnt számtalan romkávéház a régi zsidónegyedben, pedig zseniális volt mindegyik. Felidézték a múlt század eleji, vagy ’30-as évekbeli budapesti kávéházi életet. A romkávézók valahol squatnak hazudták magukat, ezért külsőre megpróbálták utánozni ezeket a rendkívül szabad tereket. A Sirály félúton van a romkávéházak műsquatjai és egy igazi squat között, ha a működését tekintjük. Ha megnézünk egy frissen nyíló puccos kávéházat, amit dizájnirodák alakítottak ki, azt látjuk, hogy nincs benne élet, miközben egy romkávéházba, ha betett az ember három széket, az működött. Csak támogatni tudom a kultisok kezdeményezését, ha azt látom, hogy jellegtelen lakóparkokat és irodaházakat húznak fel, műemlékeket bontanak le – akár a belső Erzsébetvárosban, akár másutt – és ezért kénytelenek ezek a szórakozóhelyek mindig
továbbállni."
"Mi megpróbáltuk rátenni Magyarországot az európai squat-térképre, pont úgy, ahogyan az A38 tette vissza Budapestet a zenei térképre. A squatok roppant fontos szocializációs terepei az alternatív kultúráknak, a későbbi művész vagy politikai civil aktivista fiataloknak. Igazából a középkori kolostorhálózatokhoz tudnám hasonlítani azokat, csak egy tipikusan anarchista, decentralizált formában. Ahogy a középkori kolostorok adták tovább az írásnak, orvoslásnak, fejlett növénytermesztésnek és számtalan kézművességnek a kultúráját, úgy adják tovább a squatok az új eszméket, és gyakorlati eljárásokat. Ezeket mindig is a művészek, bohémek, gazdag polgári családok gyerekei, perifériális, vagy deviáns elemek, és radikális politikai csoportok hozták be a társadalomba. Sokszínűek, de közös bennük a hétköznapitól való eltérés, és a nyitottság az újra. Ezek az új gondolatok, mint bármely vélekedés nem tudnak egyénekben tenyészni, csak közösségekben. Ezeknek a közösségeknek egy erős éltetője és fellelési helye a squat. Ez nincs ma Magyarországon.” - zárja gondolatait Vida Viktor.
Squat kiskáté
Meddig várnak a műemlékek felújításával? Amíg már csak bontani lehet.
Meddig rohadnak elevenen el az emberek az utcán, dobnak ki családokat, tbc-s anyukákat december közepén? Amíg nem zavarja a turistákat.
Meddig néz úgy ki a Kossuth Lajos, Rákóczi út, Nagykörút mintha világválság lenne? Ameddig nem lesz a világörökség része.
Hol tudsz ingyért filmet nézni, kiállításra menni, 50 rupóért melegszendvicset enni? Most már sehol.
Van egy össznemzeti valóságshow, egy hétig volt egy másik is.
A magyar hivatalok nem tűrik a házfoglalókat. Támogatni sehol nem támogatják, hiszen az igazi squat – ami nem csak pótlék – mindig a tulajdonjog megsértése, többnyire a közösség érdekében. Ameddig a világ azon részén, ahol a squatok több évtizede működnek, az önkormányzatok elviselik, ideig-óráig tűrik az önkényes beköltözést, nálunk egy évtizede nincsen így. Az előző rendszerben fel sem merülhetett, ezért csak a rendszerváltás környékén voltak hasonlók. Budapest egyik kerületében az önkormányzat cége, aminek a tulajdonában van egy gazos terület, amit idővel parkká kéne alakítania, kitiltja a környék kutyatulajdonosait onnan, akiknek marad a lakótelep. Mindezt a magántulajdonra hivatkozva. A tiltásnak tulajdonképpen semmilyen értelme nincsen, az egyedüli indok, hogy megtehetik, és meg is teszik, hiszen rendnek kell lennie. Koppenhágában állt Európa legrégebbi foglalt háza. Eredetileg a dán munkásmozgalom székháza volt. A XIX. század végén építették, és 1982-ben költöztek abba baloldali és anarchista csoportok, majd berendezték ifjúsági háznak (Ungdomshuset). Tavaly márciusban zavargásoktól kísérten bontották le. Számoljunk utána: egy negyed századig működött. Nálunk a régi zsidó negyed elhagyott házaiban – akár műemlékek is lehetnének – létesülő romkávézók is állandó költözésre kényszerülnek, egy-két évnél tovább nem maradnak egy helyben, pedig fizetnek is a használatért. Működésük példa lehetne: így lehet az örökséget megőrizve élővé, nemzetközileg ismertté és elismertté tenni Budapest szívét. Lehet, lassan tényleg a squat módszeréhez kell fordulni Demszky Gábor világvárosában.