Napirend előtt a tandíjról - II. rész
Az előzetes becslések szerint a tandíj nem tartott távol jelentős számú érettségizettet a felsőoktatástól - mondta Szabó Zoltán szocialista képviselő kedden napirend előtt az Országgyűlésben.
2008. február 19. kedd 12:30 - Hírextra
A képviselő emlékeztetett arra, hogy múlt hét pénteken lezárult a jelentkezés a felsőoktatási intézményekbe. Hozzátette: az elmúlt évek tapasztalatai alapján az érettségizettek 60-70 százaléka jelentkezik a felsőoktatásba.
Szabó Zoltán kiemelte: a felsőoktatásban tanuló költségtérítéses hallgatók átlagos szociális helyzete szignifikánsan rosszabb, mint az államilag finanszírozott képzésben részt vevő társaiké. A jobb módúak, a jobb szocio-kulturális háttér miatt könnyebben jutnak be az államilag finanszírozott helyekre - mondta.
Hozzátette: az igazán szegényeket nem a tandíj tartja vissza a felsőoktatástól, ők tandíj nélkül sem jutottak be az egyetemekre, főiskolákra. Helyzetük javítására éppen a jelenlegi kormány tett érdemi lépéseket - jelentette ki.
Mint kiemelte, sem a tehetséges, sem a szorgalmas, sem a szegény hallgató helyzete nem romlik a tandíj bevezetésével.
Véleménye szerint a március 9-i népszavazás egyszerűen el akarja törölni a tandíjat. A népszavazási kérdés azonban a tandíjjal együtt a költségtérítéses képzést is megszüntetné - jegyezte meg.
Arató Gergely oktatási államtitkár azt emelte ki, hogy az a felsőoktatási rendszer, ami az elmúlt években kiépült Magyarországon, a világ egyik legigazságtalanabb felsőoktatási rendszere.
Kiemelte, hogy a kormány a képzési hozzájárulási rendszerhez új ösztöndíj-rendszert vezetett be, amely szerint a szociális ösztöndíjak összege a kétszeresére emelkedik.
Karsai Péter (MDF) napirend előtt arról beszélt, hogy nincs a magyar vidéknek olyan zuga, melyet ne járnának rendszeresen tolvajok. Feltette a kérdést: mit tesz a kormányzat a tolvajlások ellen?
Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár szerint az összes hatóság együttes fellépése hozhat csak eredményt a tolvajokkal szemben.
Sándor Klára (SZDSZ) az iskolai szegregáció kapcsán Veres András szombathelyi megyéspüspök kijelentését idézte, aki szerinte azt mondta: "káros, ha válogatás nélkül egy osztályba eresztik a testi, vagy szellemi sérüléssel született gyerekeket, a súlyos magatartászavarral küszködőket és a jól fejlődő diákokat (...)".
Ezek a nézetek azokat erősítik meg, akik fenn akarják tartani a gettókat - tette hozzá.
A liberális politikus utalt arra, hogy nagyon sok tanulmány azt mutatja: a jobb tanulókat nem hátráltatják a gyengébben tanulók.
Arató Gergely oktatási államtitkár közölte: ha az iskola kizár diákokat az oktatásból, akkor az az intézmény megsérti a diákok jogait.
Molnár Béla (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi költségek jelentős részét foglalja le az energiadíjak kifizetése. Hozzátette: a gázpiaci liberalizáció eredményeképpen a tarifajellegű támogatási rendszert a kormány 2007-től megszüntette.
Dióssy Gábor gazdasági államtitkár közölte: a kormány igyekszik támogatni a szociálisan rászorulókat, hogy a megemelkedett energiaköltségeket ki tudják fizetni. Hozzátette, hogy a panelprogram eredményeként a lakásokban 50 százalékkal is csökkenhet az energiafogyasztás.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) a kistelepüléseken élőkről beszélt, akik, mint mondta, "valódi szegregációban élnek". A kistelepüléseken élők számára nemhogy nincs munka, de a munka lehetősége sincs meg - jelentette ki.
Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár azt válaszolta: "a sokat szidott nagybirtokok" az egyetlen hivatalos foglalkoztatók ma vidéken.
Forrás: MTI