Bencsik Barnabás megbízatása március elsejétől öt évre szól a Művészetek Palotájában működő Ludwig Múzeum élén.
Az intézmény főigazgatói posztja azért üresedett meg, mert a múzeumot 1993 óta vezető Néray Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész tavaly szeptemberben elhunyt. A vezetői tisztségre tavaly decemberben írt ki pályázatot a szaktárca.
Hiller István hangsúlyozta, hogy Bencsik Barnabás pályázata nyitott, közönségbarát múzeumot állít a középpontba, továbbá egyértelmű és határozott törekvést mutat a kortárs magyar képzőművészet nemzetközi kortárs művészeti életbe emelésére.
A miniszter szerint a pályázat, annak szellemisége jól kapcsolódik ahhoz a helyzethez, amelybe a kortárs magyar képzőművészet kerülhet a közeljövőben, ha a parlament elfogadja azt a törvényt, amely szerint minden állami beruházás egy százalékát kortárs műalkotások készítésére kellene fordítani. Mint mondta, az új jogszabály révén megsokszorozódhat a kortárs magyar képzőművészetre fordítható állami forrás.
Többről van szó, mint egy igazgatói pályázatról, ugyanis az elkövetkezendő időkben a kortárs magyar képzőművészet jobban a fókuszba kerülhet, mint az elmúlt két évtizedben, "valóban komoly pezsgés várható" - vélekedett szaktárca vezetője.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a helyzetben meghatározó, hogy a kortárs magyar művészet múzeumát milyen habitusú, milyen felkészültségű ember vezeti. Hiller István szerint olyan emberre van szükség, "aki a változásokhoz kellőképpen rugalmas, gyors, kreatív, akinek sok mindenről sok minden jut eszébe".
Bencsik Barnabásról szólva kiemelte széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerét és kurátori tapasztalatait. "Komoly és izgága fickó, olyan ember, aki nem tud nyugton maradni" - fogalmazott a tárcavezető.
Felidézte, hogy öten pályáztak a Ludwig Múzeum vezetői posztjára. A bírálóbizottság elnöke Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára volt, a testület tagjai: Vígh Anamária közgyűjteményi főosztályvezető, Boros Géza művészeti főosztályvezető-helyettes, Bán András, a Művészetkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozatának elnöke, Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész, Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Kiss Imre, a Művészetek Palotájának vezérigazgatója, Mélyi József művészettörténész, Hemrik László, a Közalkalmazotti Tanács képviselője, valamint Hegyi Loránd művészettörténész, aki távollétében írásban véleményezte a pályázatokat. A bizottság munkáját külső szakértőként Walter Queins, a Ludwig Alapítvány ügyvezető elnöke segítette.
Bencsik Barnabás 1964. március 25-én született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-történelem, majd művészettörténet szakon szerzett diplomát, emellett a szegedi József Attila Tudományegyetemen jogi tanulmányokat is folytatott. 1988-1990 között az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, 1990-től 1999-ig a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Stúdió Galériájának vezetője. 1993 és 1995 között a Soros Alapítvány Kortárs Művészeti Központjának programkoordinátora.
1999-től 2001-ig a Trafó Galéria vezetőjeként, 2000-től 2001-ig a Műcsarnokban főkurátorként dolgozott. 2001 és 2002 között a MEO-Kortárs Művészeti Gyűjtemény művészeti igazgatója, 2002 és 2005 között szabadúszó kurátor és kiállításszervező. 2006-tól a hazai művészeti szféra integrációját elősegítő ACAX - Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda vezetője.
Kutatási területe a kortárs képzőművészet. Több mint 100 kiállítás és számos nemzetközi műteremcsere-program szervezője, az 1991 óta évente ismétlődő Gallery by Night című kiállítássorozat kezdeményezője, több hazai és külföldi csoportos nemzetközi kiállítás kurátora. A Hollandiai Magyar Kulturális Évad 2004 képzőművészeti programsorozatának szerkesztője és szervezője, valamint a jelenleg is zajló LOW Holland-Flamand Kultfeszt egyik kezdeményezője.
A Ludwig Múzeum Magyarország egyetlen nemzetközi anyagot is gyűjtő kortárs művészeti múzeuma, melyet 1989-ben alapított a kulturális kormányzat. A gyűjtemény alapja az a 70 műtárgy, melyet a műgyűjtő Peter és Irene Ludwig adományozott a magyar államnak. Az ajándékot 1991-ben 91 újabb mű követte, melyek tartós letétként kerültek Magyarországra.
A Ludwig Múzeum kezdetben a Budavári Palota ’A’ épületében működött, az intézmény 1996-ban kortárs művészeti múzeummá alakult és jelentős magyar anyaggal gazdagodott. A Ludwig Múzeum 2005-ben költözött a Művészetek Palotájába, ahol három szinten mintegy 3300 négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkezik.
