Szűcs Lajos a különválás indoklásaként elmondta, hogy a régióknak szánt EU-s támogatások elosztásánál a megye rosszul jár. A gazdaságilag fejlettebb Budapest miatt a források elosztásánál kevesebb támogatásra számíthat a megye, mintha önálló régió lenne. A főváros miatt az egy főre jutó bruttó hazai termék ugyanis meghaladja a támogatási kategóriák felállításánál támpontul szolgáló EU GDP átlag értékét. Holott a megyében több hátrányos helyzetű térség is működik. A jelen felállásban viszont a megye 1,3 millió lakosa évente több 10 milliárd forintnyi támogatástól esik el - tette hozzá.
Éppen ezért a megyei önkormányzat közgyűlése még tavaly kérdéssel fordult a 187 település önkormányzatához, kívánják helyi népszavazással eldönteni a leválást. A most elkészült összegzés szerint 163 település válaszolt és közülük 147 állásfoglalása szerint helyi népszavazás döntsön a kérdésben. Csupán néhány, a főváros SZDSZ-es vezetéséhez kötődő település, mint például Budaörs, Szigethalom, Pécel válaszolta, hogy határozottan ellenzi a kiválást - utalt rá az elnök. A helyi népszavazást költségkímélő megfontolásból a március 9-ei népszavazáshoz szerették volna kapcsolni, ám erre már az idő rövidsége miatt nincs lehetőség. Ezért a leválásról a döntés a közeljövőben a parlamenti többség kezébe kerül - hívta fel a figyelmet Szűcs Lajos.
