A zene segíthet az agyvérzés utáni felépülésben

A finn kutatók szerint azok az agyér-megbetegedésekben szenvedő páciensek, akik naponta egy-két órán át hallgatnak zenét, könnyebben épülnek fel mind a verbális emlékezet, mind a figyelemképesség tekintetében. Jobb a hangulatuk is, és kevésbé levertek, mint azok, akik semmit sem hallgatnak, vagy pedig csak hangoskönyveket.

Közismert a zene jótékony hatása a szorongásra, a depresszióra és a fájdalomra, más tanulmányok pedig arra engednek következtetni, hogy pozitív hatással van a tudathasadásra, a szellemi leépülésre, sőt még az autizmusra is. Most mutatták ki azonban első ízben embereknél a zene jótékony hatását agyvérzés után - hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Teppo Sa:rka:mö, a helsinki Agykutató Központ munkatársa.

A zene feltehetően abban a létfontosságú szakaszban stimulálja a pácienseket, amikor az agy - képlékenysége révén - alkalmazkodni próbál az agyvérzés okozta károsodásokhoz (esetenként beszéd-, figyelem- és mozgászavarokhoz).

"A zene olcsó és könnyen alkalmazható eszköz", amely kiegészíthet más terápiákat, miután a kórházi ágyban fekvő beteg gyakran hetekig, sőt hónapokig inaktív életmódra kényszerül.
A tanulmány során 54, a bal vagy a jobb agytekében vérzést elszenvedett beteg vizsgálatára terjedt ki. A 2004 márciusa és 2006 májusa között kiválasztott betegeket sorsolással három csoportra osztották. Az egyik csoport (jazz, pop vagy klasszikus) zenét, a másik hangoskönyveket kapott, a harmadik pedig a kontrollcsoport volt, amely sem zenei felvételeket, sem hangoskönyveket nem hallgatott. A három csoport a szokásos kezeléseket kapta.

Az agyvérzés után három hónappal a verbális memória 60 százalékkal javult azoknál, akik zenét, 18 százalékkal azoknál, akik hangoskönyveket hallgattak, a kontrollcsoportnál pedig 29 százalékkal - mondta el Sa:rka:mö. Az agyvérzés után hat hónappal fennmaradt ez a különbség.
Nagyon fontos, hogy lehetőség szerint már a kórházba kerüléskor elkezdjen a beteg zenét hallgatni, amikor az agy az első hetekben és hónapokban csodás változásokra képes - fejtette ki Teppo Sa:rka:mö.

A szerzők szerint annak, hogy a zenék többsége (63 százaléka) ének és hangszeres zene kombinációja volt, szintén nagy jelentősége volt a páciensek felépülése szempontjából.
A módszer ugyan ígéretes, de további tanulmányokra van szükség, hogy jobban megértsék azokat a idegrendszeri mechanizmusokat, amelyek révén megérthető a zene "közvetlen" hatása a tanulmányozott betegekre - mutattak rá a kutatók.