A skanzen 60 hektáros területén tervezett 9 hazai tájegységből hét készült el eddig, s az egykori gömöri vármegyét magába foglaló észak-magyarországi vidék felépítése az idén kezdődhet. Ehhez 27 településről gyűjtötték össze az adott vidékre leginkább jellemző régi épületeket. Ezeket a múzeum megvásárolta, néprajzos, építész kollégák irányításával darabjaira szedték szét és most a skanzen depójában tárolják - mondta el az MTI-nek Batári Zsuzsa, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa.
E gyűjtőmunka eredménye az Imolán fellelt, négy helyiségből álló favázas istálló, amely 1902-ben készült el. Ez az istálló a hajdani kisnemesi porta része volt a hozzá tartozó csűrrel együtt, az istállóban a ló és a tehén részére elkülönített helyiség mellett, juhakolt is kialakítottak az elődök.
Az észak-magyarországi egységben kap majd helyet például a Debercsényből származó harangláb és a Borsod-Abaúj-Zemplén megye falvaiban az elmúlt századokra jellemző, Erdőhorvátiból vásárolt szegényparaszti porta, többlakásos cselédházzal. Noszvajon és Szomolyán hajdan barlanglakásokban élt a családok egy része, e különös tufakőbe vájt otthonok mását is láthatja majd a skanzenban a közönség - hívta fel a figyelmet Batári Zsuzsa.
Boros Jánosné, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Imola polgármestere az MTI-nek elmondta: az alig 100-lelkes kis falucska lakói büszkék rá, hogy a tájra jellemző istálló a skanzenba kerül, s ezáltal nőhet az apró település hírneve.
