A szerkesztő elmondta: a kiadó ezzel a kötettel indította el a négy legjobb kortárs amerikai író között számon tartott McCarthy életműsorozatát.
Hozzátette, hogy a Nem vénnek való vidék napjainkban játszódó vadnyugati története elgondolkodtatja és elemi erővel "húzza be" az olvasót. McCarthy a hideg, lélektelen világban egyedül értelmet adó érzelmeket keresi.
"A vadnyugat lidércei kísértenek a vidéken, csak hősök nincsenek már - annál több az áldozat. Halott emberek mindenütt: bűnözők, bűnüldözők és olyanok, aki számára haláluk pillanatában sem adatik meg a felismerés, hogy bármi közük lehetne az eseményekhez" - olvasható a háborúkat megjárt szereplőket felvonultató kötet ismertetőjében.
A Nem vénnek való vidék egy férfi történetét meséli el, aki belekeveredik a rendőrök és a kábítószercsempészek háborújába: talál kétmillió dollárt Texas határában, s onnantól kezdve állandó menekülés az élete. McCarthy sokkoló erővel ábrázolja ezt a roncs világot és "hőseinek" sajátosan durva nyelvezetét.
A McCarthy által használt élő nyelvi fordulatokról, az egyszerű emberek nyelvezetéből létrehozott irodalmi nyelvről szólva Sárközy Bence úgy vélte: Faulkner óta nem volt az angol nyelvnek ilyen különös megújítója.
Bart István pedig tökéletesen megtalálta azokat a karaktereket, képzeteket, amelyek a McCarthy által leírt világot a magyar olvasó elé varázsolják a nyelvi lelemények mellett a szóismétlések és a központozás hiányának segítségével, így a szöveg valósággal rázuhan az olvasóra - méltatta a műfordító munkáját a szerkesztő.
McCarthy fegyver-, ló-, és autómániás, talán ezért is jellemzi a regényt a plasztikus ábrázolás, a körülmények, a világ markáns jegyeinek részletes leírása, ami már eleve filmszerűvé teszi a történetet - vélekedett a szerkesztő a kötetről, amelynek filmes adaptációja két Golden Globe-díjat nyert és nyolc Oscar-díj jelölést kapott.
A film tempója és nyelvezete is szinte szóról szóra követi a regényt, a dialógusokat megszakító nagy hallgatások megjelenítését pedig az is segíti, hogy nincs filmzene - hangsúlyozta a szerkesztő a Coen-testvérek filmjéről szólva, amely március 6-tól látható a magyar mozikban.
A Magvető Könyvkiadó az 1933-ban született Cormac McCarthy további két kötetét, a The Road és a Blood Meridian című regényeket jelenteti meg a két filmes adaptáció magyarországi bemutatója előtt. Az 1985-ben írt Blood Meridiant ugyanis Riddley Scott viszi filmre, a Pulitzer-díjas The Roadból pedig John Hillcoat rendezésében és Viggo Mortensen főszereplésével készül film.