Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a megnyitón hangsúlyozta: a Louvre kincsein keresztül a magyar közönség is részese lehet annak az élménynek, amelyet a szépség vonalai, a francia alkotások adnak. Közlése szerint a mesterművek bemutatása alkalom arra is, a 2008-as esztendőt mint a kultúrák közötti párbeszéd évét köszöntsük.
Ha a francia-magyar kulturális kapcsolatokat tekintjük, emlékezni kell arra a költőre is, aki ezt mindig szem előtt tartotta - utalt a házelnök Ady Endrére és Az Értől az Óceánig című versre, hozzáfűzve, hogy "van valami közös lelkiség" a magyar és a francia kultúra között.
Szili Katalin kiemelte, talán ennek a kapcsolatnak a folytatása lehet a Szépművészeti Múzeum bemutatkozása ősszel a Louvre-ban.
"A kultúra a kissé zajos világban a kiegyensúlyozottságot, a harmóniát közvetíti (...), digitális világunk leegyszerűsített mindent, minket, embereket is sokkal kiszolgáltatottabbá tett, talán így még inkább szükségünk van azokra kapaszkodókra, amit például a művészet, a kultúra értékvilága jelent" - vélekedett.
René Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete arról szólt: a kiállítás olyan különleges válogatás, amelyet együtt említhetünk A Mediciek fénykora című, szintén a Szépművészeti Múzeumban látható tárlattal. A két kiállítás jól mutatja, milyen cserekapcsolatok alakultak ki az Európai Unión belül, az európai országok között.
A nagykövet szimbolikus erejűnek látja azt, hogy e két tárlatot Magyarországon, Budapesten, "Európa szívében" rendezik meg. Úgy fogalmazott "a művészet mint Ariadné fonala köt össze bennünket".
Mint mondta, a 80 remekművön keresztül "kaleidoszkópot" kaphat az érdeklődő a XVII. és XVIII. századi legszebb munkákról. René Roudaut magyarul fogalmazta meg azt a véleményét: "látható itt sok remekmű, de maga a kiállítás is remekbe szabott".
Jean-Francois Méjanést, a tárlat francia kurátora elmondta: kiindulópontjuk az volt, hogyan lehetne megmutatni a látogatóknak, milyen francia munkák születtek a XVII. és a XVIII. században.
Czére Andrea kurátor, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a budapesti múzeum életében ez az első kiállításcsere egy francia múzeummal. A Szépművészeti Múzeum ősszel németalföldi rajzokat állít ki a Louvre-ban.
Megemlítette, a partnerek olyan témát szerettek volna bemutatni saját közönségüknek, ami az újdonság erejével hat. Felidézte, hogy a múzeum már régóta ápol szakmai kapcsolatokat a Louvre-ral, de a gyakorlatban ez akkor öltött testet, amikor a párizsi intézmény kölcsönkérte a Szépművészeti Múzeumtól Leonardo da Vinci rajzait.
A szépség vonalai című kiállítás első része a lotaringiai iskola francia manierista alkotóit, majd Nicolas Poussin és Claude Lorrain alkotásait mutatja be. A következő szakasz a barokktól a görögös klasszikus stílusig terjedő irányzatokról ad képet, ezt pedig a Párizstól Versailles-ig: a nagy dekorációk című rész követi. A továbbiakban városi és vidéki életképek, tájrajzok láthatók, a művek sora Gabriel Francois Doyen és Jacques-Louis David, a neobarokk, illetve a neoklasszicizmus képviselőjének alkotásaival zárul.
A tárlaton szerepelnek Pierre Brebiette, Jacques Fouquieres, Charles de la Fosse, Antoine Watteau, Jean Jouvenet, Francois Boucher és Jean-Guillaume Moitte alkotásai is.