Hogyan látja Horvátország európai integrációs folyamatát?
Horvátország csatlakozási folyamata, annyiban egyedülálló az EU-ban, az elmúlt 20 év bővítéseihez képest, hogy nem több országgal együtt menetel, hanem egyedül. Ennek vannak előnyei és hátrányai is. Előny, hogy nincs konvojeffektus, vagyis a saját sebességével tud haladni, és nem kell a leglassabbra várnia. Hátrány viszont, hogy kisebb a nyomás az európai intézményeken, ami lassíthatja a folyamatot. Külön pechje Horvátországnak, hogy az EU soros elnökségét betöltő Szlovéniával lezáratlan vitái vannak, és ez hátráltathatja folyamatot.
Itt ugye arról van szó, hogy Zágráb a tengeri élővilág védelmére hivatkozva január 1-jétől az Adria felezővonaláig kiterjesztette az úgynevezett környezetvédelmi és halászati védelmi övezetének határát, ami érzékenyen érintette a térségben addig zavartalanul tevékenykedő szlovén és olasz halászokat. Ez, illetve a szlovén elnökség jelenthet-e gátat a csatlakozásban?
A folyamatot megakadályozni nem tudja Szlovénia. A soros elnökséget betöltő országnak ugyanis nincs abszolút szerepe a tárgyalások alakulásában, de gyorsítani, illetve fékezni tudja azokat, és jelenleg sajnos ez utóbbit tapasztalhatjuk. Ez Szlovéniára nézve sem szerencsés, mert ha saját érdekeit előbbre helyezi a közös érdekeknél, akkor az hosszú távon hátrányára válhat. Ez a konkrét probléma, amit említett, kétoldalú tárgyalások, közvetítő, vagy végső esetben bíróság útján lezárható, így nem gondolom, hogy meggátolhatja Horvátország csatlakozását.
A háborús bűnösök kiadásának kérdése jelenthet-e még problémát az uniós csatlakozás vonatkozásában?
Ez ma már nem jelent problémát, és egyébként is ezek az ügyek mindig szimbolikusan vannak kihegyezve. Horvátországtól Gotovina kiadatását követelték, de kiderült, hogy nem Horvátországban bujdosott, hiszen Mallorcán kapták el. Ezzel együtt Gotovinát kiadták a hágai törvényszéknek így ez az akadály elhárult.
Horvátország csatlakozása a Balkánon milyen helyzetet teremthet, hozzájárulhat-e további balkáni államok integrációjához?
A volt jugoszláv köztársaságok közül jelenleg csak Szlovénia tagja az EU-nak, de Szlovéniában nem volt hosszan elhúzódó háború. Amely országok részesei voltak a nagy jugoszláv háborúnak (Szlovéniában is volt háború, de csak néhány hétig tartott) azok jelentősen le vannak maradva. Horvátország is ezek közé tartozik, de csatlakozásával azt a hitet közvetíthetné a Nyugat-Balkán országai felé, hogy a háborús nehézségeken túl lehet jutni, és képes lesz felgyorsítani a balkáni csatlakozási folyamatokat, amik elsősorban Macedóniát, vagy Montenegrót érinthetik.
Magyarország szempontjából mit jelenthet Horvátország csatlakozása, hiszen ha csak az elmúlt éveket nézzük, akkor számos területen tapasztalhatunk együttműködési hajlandóságot a két ország között? Gondolok például a sport területén a közös Eb-pályázatra, de hallani együttműködésről a pécsi kulturális főváros projekt keretében egyes horvát városok (Eszék, Zágráb, Pula) és a baranyai megyeszékhely között is.
Nagy általánosságban megfogalmazva az elmondható: a periférián lévő országoknak, amilyen Magyarország is, mindig az az érdeke, hogy a centrum felé mozduljanak el, tehát a határ országok taggá váljanak. Ez az egyik szempont, a másik pedig, hogy Horvátország azon kevés szomszédunk közé tartozik, mellyel nem voltak komoly vitáink a történelem során, és meggyőződésem, hogy Magyarország nagyon sokat profitálhatna Horvátország csatlakozásával. Gondoljunk csak arra, hogy millió számra mennek Magyarországról Horvátországba turisták, akiknek nem kellene határt átlépniük és az unión belül tudnának nyaralni. Aztán gondoljunk azokra a vállalkozásokra, amelyek Horvátország irányába úgy tudnák folytatni tevékenységüket, hogy egy közös piacon belül maradnának, és még sorolhatnánk az előnyöket.
Mikor zárulhat le a csatlakozási folyamat?
Felelőtlenség lenne időpontot mondani, mert nagyon kevés fejezet zárult eddig le a tárgyalások során. A jelenlegi tervek szerint talán 2012 a céldátum, és nagyon bízom benne, hogy a 2010-et követő egy-két éven belül erre sor fog kerülni.
Gyurcsány Ferenc nyilatkozta egy korábbi horvátországi útja során, hogy Magyarország szeretne aktív résztvevője lenni a Krk-ben építendő, folyékony földgáz befogadására alkalmas terminálnak, számunkra ez ugyanis nagyon fontos stratégiai kérdés, kijutást jelenthet a világba. Mennyire lehet meghatározó a két ország kapcsolatában a gáz-kérdés?
Magyarország energiaellátása rendkívül kényes pontja a magyar külpolitikának, az EU tagállamai közül ugyanis talán senki sem függ annyira az orosz szállításoktól, mint Magyarország. A gáz-kérdés önmagában semmi köze nincs Horvátország uniós csatlakozásának, mert az ilyenfajta kapcsolat kiépítésén az EU-tól függetlenül is lehet dolgozni. Magyarországnak az lehet az igazi szerepe a gáz-kérdésben, hogy az unió intézményeit vegye rá, – mert azok lényegesen erősebbek, mint hazánk – hogy ne csak nemzeti, hanem összeurópai keretekben gondolkodjanak az energiaellátásról. Az EU egészét érdekelté kell tenni, hogy gondoskodjon alternatív szállításokról, és ebben lehet az egyik partner Horvátország.
Horvátország közeljövőben bekövetkező NATO-csatlakozása, hogyan befolyásolhatja európai integrációját?
Formális összefüggés nincs a kettő között, ugyanakkor a tapasztalatok szerint – a mi esetünkben is ez volt – a NATO-ba való felvétel azt üzeni a világnak, hogy ha gazdaságilag még nem is, de a demokratikus intézményrendszerek működtetése terén már megfelel a feltételeknek.
Magyarország stratégiai szerepe mennyiben változhat a NATO-n belül Horvátország belépésével, mert ebben az esetben már nem mi lennénk a szomszédjaink közül a legdélibb állam, hiszen annak idején például ezzel indokolták a lokátorépítés szükségességét.
A lokátor kapcsán restellem, hogy Magyarország megkapja a világ legerősebb szövetségétől a biztonságot, amelynél fontosabb dolog nincs, mi pedig tubarózsák miatt nem tudunk előrelépni. Ezen túlmenően Magyarországnak az az érdeke, hogy NATO tagországokkal legyen körbevéve, mert ez képes növelni magyar biztonságot és stabilitást.
A Balkánon ma alapvető kérdésnek számít Koszovó. Horvátországnak ebben milyen szerepe lehet?
Koszovó szempontjából Magyarország is kényes helyzetben van, tekintettel a szerb kapcsolatokra, és a vajdasági magyarokra. A kényes helyzet fokozottan igaz Horvátországra, amely a ’90-es évek elején még háborúban állt Szerbiával. Ezzel együtt Horvátország támogatja Koszovó függetlenségét, de ezzel kapcsolatban nyilván óvatosan fog eljárni, hogy ez ne jelenthesse a szerb-horvát kapcsolatok megromlását.
Az általam már említett horvátországi Gyurcsány-látogatás során szóba került a dél felé tartó magyar és horvát autópálya összekötése. Ez a terv most, hogy áll?
A horvát autópálya már kiépült a határig, tehát innentől már a magyar oldalon múlik, hogy mikor érhet össze a két pálya. Mindannyiunk közös érdeke, hogy mielőbb megépüljön a még hiányzó szakasz.
Zárásként visszatérve Horvátország uniós integrációjához: mikor zárulhat le a csatlakozási folyamat?
Felelőtlenség lenne időpontot mondani, mert nagyon kevés fejezet zárult eddig le a tárgyalások során. A jelenlegi tervek szerint talán 2012 a céldátum, és nagyon bízom benne, hogy a 2010-et követő egy-két éven belül erre sor fog kerülni.
