Tetteket várnak a Fővárosi Önkormányzattól

 "A levegő minősége Budapesten az elmúlt 24 órában egészségtelen volt, az OMSZ [Országos Meteorológia Szolgálat] előrejelzése alapján a helyzet nem változik. A szív és érrendszeri betegségben szenvedők ne tartózkodjanak a szabadban. Aki teheti, ne üljön gépkocsiba." Ilyen súlyos helyzetben a Fővárosi Önkormányzatnak erkölcsi kötelessége késlekedés nélkül intézkedni. Ám nemcsak erkölcsi, de törvényi kötelessége is. Az önkormányzati törvény szerint ugyanis a Fővárosi Közgyűlés látja el "az önkormányzati levegőtisztasági feladatokat".

A Fővárosi Önkormányzatnak nem csak a szmogriadó határértékeit meghaladó légszennyezés esetén kell intézkedéseket hoznia, hanem akkor is, ha a porszennyezés egy évben 35 napon túl meghaladja az egészségügyi határértéket. Ez Budapesten ebben az évben már megtörtént.
A Fővárosi Önkormányzat viszont cselekvés helyett 2008. február 22-én nyilatkozatot adott ki, amely cáfolni igyekszik a Levegő Munkacsoportnak ugyanazon a napon kiadott nyilatkozatát Budapest légszennyezettségéről.

A Levegő Munkacsoport számtalanszor kijelentette, hogy nagyon jónak tartja Budapest Levegőtisztaság-védelmi Programját, aminek egyetlen komoly hiányossága van: csak papíron létezik, a gyakorlatban nem hajtották végre. Egyúttal itt látszik a Fővárosi Önkormányzat nyilatkozatának ellentmondásossága: ha a szmogriadón kívül nem kell semmit sem tennie az önkormányzatnak, akkor vajon miért fogadott el a Fővárosi Közgyűlés 2006 májusában külön levegőtisztaság-védelmi programot is a szmogriadó-rendelettől függetlenül? Vajon miért kötelezte közgyűlés ugyanakkor a főpolgármestert, hogy 2006. szeptember 30-ig készítsen részletes tervet, amely tartalmazza "a rövid-, közép- és hosszú távú intézkedések határidőit, becsült költségeit és felelőseit"? (Az intézkedési terv azóta sem készült el.) A választ megtaláljuk a vonatkozó közgyűlési határozat előterjesztésében: "Az 1990. évi LXV. törvény 63/A.§ 1) pontja alapján a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó levegőtisztaság-védelmi feladatokra valamint a fenti okok és tények miatt, hogy az elmúlt időszakban a kedvezőtlen meteorológiai helyzet következtében a légszennyezettség mértéke az egészségügyi határértékeket a főváros több pontján jelentősen meghaladta, a fővárosi önkormányzat a környezetvédelmi ügyosztály koordinálásával elkészítette a Budapest Főváros Levegőtisztaság-védelmi Intézkedési Programját."

Az alábbiakban további jogszabályokból is idézünk, az olvasóra bízva annak eldöntését, ki mond igazat.

A Fővárosi Önkormányzat nyilatkozata szerint a 14/2001. számú KöM-EüM-FVM együttes rendelet a következőket tartalmazza: "a légszennyezettség egészségügyi határértéke: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon mértéke, amely tartós egészségkárosodást nem okoz (…). A három ponttal jelölt, az önkormányzat nyilatkozatából hiányzó folytatás viszont így szól: "és amelyet az emberi egészség védelme érdekében e jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani".

A rendelet megállapítja, hogy az egészségügyi határérték szálló porra (PM10) 50 mikrogramm/köbméter, amely "a naptári év alatt 35-nél többször nem léphető túl".
A levegő védelméről szóló 21/2001. számú kormányrendelet szerint a "légszennyezés: légszennyező anyagnak a légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása". Továbbá: "Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése." (…) "Azokra a zónákra, ahol a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a környezetvédelmi hatóság az érintett közegészségügyi és közlekedési hatóságok, valamint települési önkormányzatok jegyzőjének közreműködésével, az érintett légszennyezők bevonásával, valamint az érintett nyilvánosság véleményének kikérése alapján olyan intézkedési programot készít, amelynek ütemezett végrehajtásával biztosítható a határértékek betartása. (…) Környezetveszélyeztetést okozó légszennyezettség kialakulása esetén rendkívüli intézkedést kell tenni. Rendkívüli intézkedést igénylő légszennyezettség alakulhat ki (…) ha egy vagy több légszennyező forrás által okozott tartós levegőterhelés következtében a légszennyezettség egészségügyi határértékét tartósan, nagy mértékben meghaladó, az emberi egészséget közvetlenül veszélyeztető légszennyezettség (veszélyes légszennyezettség) alakul ki (…) A települési önkormányzat jegyzője (…) hatósági intézkedést kezdeményez a levegőtisztaság-védelem érdekében más hatóságoknál és egyéb szerveknél, közreműködik (…) intézkedési programok készítésében és hatósági hatáskörében határozatban kötelezi a légszennyezőket a rájuk vonatkozó feladatok végrehajtására, (…) környezetvédelmi felügyelőséggel, a közegészségügyi és a közlekedési hatósággal együttműködve rendszeresen értékeli illetékességi területének légszennyezettségi állapotát, arról a lakosságot tájékoztatja".